Miért aggódna egy orvos a gyenge szívű, teljes testben gipszben szenvedő beteg miatt?

Számos oka van annak, hogy az orvos miért aggódik egy olyan beteg miatt, akinek gyenge a szíve egy teljes testre gipszben:

Mélyvénás trombózis (DVT) :A hosszan tartó immobilizáció, például az egész testet átfogó gipszben való tartózkodás jelentősen növelheti a mélyvénás trombózis (DVT) kialakulásának kockázatát. A DVT akkor fordul elő, amikor vérrög képződik a mélyvénában, általában a lábakban. A DVT kockázata különösen magas a gyenge szívű betegeknél, mivel előfordulhat, hogy szívük nem képes hatékonyan pumpálni a vért, ami lelassul a keringéshez és megnövekszik a vérrögképződés kockázata.

Tüdőembólia: Tüdőembólia (PE) akkor fordul elő, amikor a vérrög egy mélyvénából, gyakran a lábakban halad, és a tüdőben akad meg. A PE súlyos és potenciálisan életveszélyes állapot, és a gyenge szívű betegeknél nagyobb a szövődmények kockázata, ha PE-t alakítanak ki, mivel csökkent a szívet érő hirtelen stressztűrő képességük.

Szívelégtelenség: A gyenge szívű betegeknél már fokozott a szívelégtelenség kockázata, és a teljes testre kiterjedő gipsz által támasztott megszorítások és korlátozások tovább terhelhetik a szívet. Az olyan tevékenységek, mint a köhögés vagy a gipszben való mozgás, növelhetik a szív szükségleteit, ami szívelégtelenséghez vezethet, ha a szív nem képes kielégíteni a megnövekedett igényt.

Korlátozott mobilitás: A teljes testet átfogó gipsz súlyosan korlátozza a beteg mozgását. Ez megnehezítheti a páciens számára a mindennapi feladatok elvégzését, beleértve a mozgást, az ágyból való felkelést vagy a fürdőszoba használatát. A mozgáskorlátozottság tovább növelheti a DVT és más szövődmények kockázatát.

Általános egészség és jólét: A gyenge szív a teljes testre kiterjedő gipsz korlátaival kombinálva jelentősen befolyásolhatja a páciens általános egészségi állapotát és jólétét. A mozgásképtelenség okozta fizikai és érzelmi stressz szorongáshoz, depresszióhoz és az életminőség romlásához vezethet.

Ezen aggodalmak miatt alapvető fontosságú, hogy a szívgyengeséggel küzdő beteget szorosan ellenőrizzék, miközben egész testét gipszbe helyezik. Az orvosok különféle intézkedéseket tesznek a szövődmények megelőzése és kezelése érdekében, például véralvadásgátló gyógyszereket írnak fel a vérrögképződés kockázatának csökkentésére, gyakorlatokat biztosítanak az ízületek rugalmasságának megőrzésére, és pszichológiai támogatást nyújtanak a betegnek, hogy megbirkózzanak a mozgáskorlátozottság kihívásaival.