A "szív" szó az óangol "heort" szóból származik, amely a német "Herz" és a holland "hart" szóhoz kapcsolódik. A "szív" szó eredetileg a vért pumpáló fizikai szervre utalt, de tágabb jelentése is volt, amely magában foglalta az elmét, az érzelmeket és a lelket. A szívet az intelligencia és a bátorság székhelyének tartották, és a szeretettel és az együttérzéssel is összekapcsolták. Az idő múlásával a „szív” szó jelentése leszűkült, hogy kifejezetten a fizikai szervre vonatkozzon, de a szó gazdagabb, kiterjedtebb jelentése még mindig megmaradt számos kifejezésben, például „megváltoztatni a szívet” vagy „elvenni valamit” a szívhez."