1. Autonóm idegrendszer:
- A szívverést a vegetatív idegrendszer szabályozza, különös tekintettel a szimpatikus és paraszimpatikus ágra.
- Szimpatikus aktiválás: Stressz, edzés vagy izgalom idején a szimpatikus idegrendszer fokozza a szívverést.
- Paraszimpatikus aktiválás: Nyugodt vagy ellazult állapotban a paraszimpatikus idegrendszer lelassítja a szívverést.
2. Fizikai aktivitás:
- A fizikai megerőltetés, például a testmozgás vagy bármely olyan tevékenység, amely növeli szervezetének oxigénigényét, a szívfrekvencia növekedéséhez vezet.
3. Érzelmi állapot:
- Az erős érzelmek, mint például az öröm, a harag vagy a félelem, átmenetileg megnövelhetik a pulzusszámot.
4. Testhőmérséklet:
- A testhőmérséklet emelkedése, például láz alatt vagy meleg környezetben, felgyorsíthatja a szívverést.
5. Hormonok:
- Bizonyos hormonok, mint például az adrenalin (epinefrin), amelyek a szervezet „harcolj vagy menekülj” reakciója során szabadulnak fel, a szívfrekvencia növekedését okozhatják.
6. Gyógyszerek és anyagok:
- Egyes gyógyszerek, például a béta-blokkolók lelassíthatják a szívverést, míg mások, mint a stimulánsok (pl. koffein, nikotin) emelhetik azt.
7. Életkor:
- Általában a fiatalabb egyéneknél gyorsabb a nyugalmi pulzusszám, mint az idősebb felnőtteknél.
8. Genetika:
- A szívfrekvencia egyéni változásait genetikai tényezők befolyásolhatják.
9. Edzettségi szint:
- A rendszeres testmozgás és a fokozott kardiovaszkuláris erőnlét lassabb nyugalmi pulzushoz vezethet.
10. Egészségügyi feltételek:
- Bizonyos egészségügyi állapotok, például pajzsmirigy-problémák, vérszegénység, szívritmuszavarok, szívbetegségek és cukorbetegség befolyásolhatják a pulzusszámot.
Érdemes megjegyezni, hogy a felnőttek normál nyugalmi pulzusa általában 60 és 100 ütés/perc (bpm) közé esik. Léteznek azonban egyéni eltérések, és a normálisnak tartott dolgok személyenként eltérőek lehetnek. Javasoljuk, hogy konzultáljon egy egészségügyi szakemberrel, ha aggályai vannak, vagy jelentős változásai vannak a pulzusszámban.