A szívátültetési várólistára kerülés kritériumai transzplantációs központonként változnak, de van néhány általános irányelv, amelyet a legtöbb központ követ. Ezek a kritériumok a következők:
- Súlyos szívelégtelenség: A betegnek súlyos szívelégtelenségben kell szenvednie, amely nem reagál az orvosi kezelésre. Ez azt jelenti, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit, és a beteg olyan tüneteket tapasztal, mint a légszomj, a fáradtság, valamint a lábfej és a boka duzzanata.
- Életveszélyes állapot: A betegnek olyan életveszélyes állapotban kell lennie, amely szívátültetés nélkül várhatóan nem javul. Ez magában foglalhat olyan állapotokat, mint a végstádiumú szívelégtelenség, súlyos koszorúér-betegség vagy kardiomiopátia.
- Elfogadható egészségügyi kockázat: A beteget a szívátültetés elfogadható egészségügyi kockázatának kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a betegnek jó általános egészségi állapotnak kell lennie, és nem állhat fenn olyan állapota, amely a szívátültetést magas kockázatúvá tenné.
- A kezelésnek való megfelelés képessége: A betegnek képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen a szívátültetés után szükséges orvosi kezelésnek. Ez magában foglalja a gyógyszerszedést, a nyomon követési találkozókon való részvételt és az életmódbeli változtatásokat.
Ezen általános kritériumok mellett egyes transzplantációs központok más tényezőket is figyelembe vehetnek annak meghatározásakor, hogy kit helyezzenek fel a szívátültetési várólistára. Ezek a tényezők magukban foglalhatják a beteg életkorát, vércsoportját és szövettípusát.
A szívátültetési várólistára kerülés folyamata összetett és időigényes lehet. Fontos, hogy a betegek szorosan együttműködjenek transzplantációs csapatukkal annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az összes szükséges kritériumnak.