1. Mikrofonkivágás: Ha a hangforrás a mikrofon bemeneti szintjéhez képest túl magas szintet produkál, az audiojel megszakadhat. Például, ha egy énekes túl hangosan énekel a mikrofonba, a hang torz lesz.
2. Nyerési fokozat: A nem megfelelő erősítési fokozat, ahol a szintek túl magasak a jellánc egy pontján, levágáshoz vezethet. Ez akkor fordulhat elő, ha az előerősítő, a keverő vagy a digitális audio munkaállomás (DAW) túl hangos jelet kap.
3. Analóg és digitális vágás: A vágás analóg és digitális rendszerekben egyaránt előfordulhat. Analóg rendszerekben, például magnóknál a jelet fizikailag korlátozza a szalag maximális szintje, ami kemény, négyszöghullámszerű torzítást eredményez. A digitális rendszerekben a maximális hangszintet a bitmélység határozza meg, és ha túllépik, a hang durvává válik, és recsegő zajokat produkálhat.
4. Szoftverkivágás: Egyes DAW-k és audioszoftverek beépített vágásjelzőkkel vagy korlátozókkal rendelkeznek, amelyek segítenek megakadályozni a levágást azáltal, hogy csillapítják a jelet, amikor az eléri a küszöbértéket. Ha azonban ezek a limiterek rosszul vannak beállítva vagy letiltva, akkor is előfordulhat vágás.
5. Túlzott tömörítés: A túl nagy tömörítés alkalmazása kivágáshoz vezethet, mivel a tömörítési folyamat csökkenti az audiojel dinamikus tartományát. Ez azt okozhatja, hogy a hangcsúcsok meghaladják a maximális szintet.
A vágás nemkívánatos lehet a hanggyártás során, mivel nem kívánt torzítást okozhat, és csökkenti a hang általános tisztaságát és minőségét. A kivágás elkerülése érdekében a mérnökök gondosan figyelik a hangszinteket, és erősítési technikákat alkalmaznak annak biztosítására, hogy a jelek a maximális küszöb alatt maradjanak.