Kőképzés: A vesekövek, más néven vesekő, akkor képződnek, amikor bizonyos anyagok a vizeletben, például a kalcium, az oxalát, a húgysav és a cisztin kikristályosodnak és aggregálódnak. A kőképződés pontos mechanizmusai nem teljesen ismertek, de a kockázati tényezők közé tartozik a kiszáradás, bizonyos egészségügyi állapotok, az étrend és a genetika.
Elzáródás és fájdalom: Ha a vesekő elég nagyra nő, akadályozhatja a vizelet áramlását a veséből a hólyagba. Ez az elzáródás megnövekedett nyomáshoz vezet a vesében és a gyűjtőrendszerben, ami fájdalmat okoz. A fájdalom jellemzően hátul vagy oldalt érezhető, és lehet súlyos, kólikás, és hányingerrel és hányással járhat.
Diagnózis: Pelviolitotomiára akkor kerül sor, ha a konzervatív intézkedések, mint például a hidratálás, a fájdalomcsillapítás és az orvosi terápia nem enyhítik a tüneteket vagy megakadályozzák a szövődményeket. Képalkotó vizsgálatokat, például ultrahangot, röntgen- vagy CT-vizsgálatot végeznek a vesekő jelenlétének, méretének és elhelyezkedésének megerősítésére.
Sebészeti beavatkozás: A pelviolithotomia egy olyan sebészeti beavatkozás, amelyet a vesekő közvetlenül a medencéből történő eltávolítására végeznek. Az eljárás a következő lépéseket tartalmazza:
1. Érzéstelenítés: Általában általános érzéstelenítést alkalmaznak, hogy biztosítsák a beteg kényelmét és mozdulatlanságát a műtét során.
2. Elhelyezés: A pácienst fekvő helyzetbe fektetik, a műtéti területet előkészítik és sterilizálják.
3. Hozzáférés: Egy kis bemetszést végeznek az alsó hasban, és egy tükört helyeznek be, amely biztosítja a vizualizációt és a vesekőhöz való hozzáférést.
4. Kőeltávolítás: A vesekő lokalizálása és eltávolítása a medencéből különböző technikákkal, például fogófogóval vagy lézeres litotripsziával történik. A lézeres litotripszia magában foglalja a lézer használatát, amely a követ kisebb, könnyen eltávolítható töredékekre töri.
5. Lezárás: A kő eltávolítása után a tükörképet eltávolítják, és a bemetszést varratokkal lezárják.
6. Posztoperatív ellátás: A műtétet követően a betegek kellemetlen érzést tapasztalhatnak, és fájdalomcsillapításra lehet szükség. Előfordulhat, hogy néhány napig kórházban kell maradniuk, hogy figyelemmel kísérhessék felépülésüket.
A pelviolithotomia patofiziológiája a vesekövek képződésében rejlik, amelyek elzáródást és fájdalmat okoznak. Sebészeti beavatkozás szükséges a kő közvetlen eltávolításához a medencéből, melynek célja a tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése és a normális vizeletáramlás helyreállítása.