Ha a jódbevitel nem elegendő, a pajzsmirigy küzd, hogy elegendő pajzsmirigyhormont termeljen, ami a pajzsmirigy alulműködésének nevezett állapothoz vezet. Kompenzációs mechanizmusként a pajzsmirigy megnagyobbodik, hogy több jódot vonjon be a véráramból, ami golyva kialakulását eredményezi.
A jódhiányos régiókban a golyva gyakran endemikus, és a lakosság jelentős részét érinti. Bármely életkorban előfordulhat, de különösen gyakori a terhes nőknél és a gyermekeknél, akiknek nagyobb jódigényük van. A súlyos jódhiány különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve az értelmi fogyatékosságot, a növekedési retardációt és a szaporodási problémákat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a golyva nem minden esetét kizárólag a jódhiány okozza. Más tényezők, mint például a pajzsmirigy-gyulladás (pajzsmirigy-gyulladás), genetikai rendellenességek és bizonyos gyógyszerek szintén vezethetnek golyva kialakulásához. Ezért megfelelő diagnózis és értékelés szükséges a golyva kiváltó okának meghatározásához.
Azokon a területeken, ahol a jódhiány ismert probléma, a kormányok gyakran alkalmaznak stratégiákat a probléma kezelésére, például a só és más élelmiszerek jódozását. Ez a gyakorlat biztosítja a lakosság megfelelő jódbevitelét, segít megelőzni a golyvát és a kapcsolódó egészségügyi szövődményeket.
Összességében a golyva a jódhiány hasznos indikátora lehet, különösen azokon a területeken, ahol alacsony a jódbevitel. Azonban további orvosi vizsgálatra van szükség a pontos ok megállapításához és a megfelelő kezeléshez.