1. Ovuláció :A menstruációs ciklus során, jellemzően a 14. nap körül (bár ez egyénenként változhat), egy érett petesejt szabadul fel az egyik petefészekből. Ezt a folyamatot az agyalapi mirigyből származó luteinizáló hormon (LH) felfutása váltja ki.
2. Graafi tüszőrepedés :Az érett petesejt a Graafi-tüszőnek nevezett szerkezetben található. Az LH túlfeszültség hatására a Graafi-tüsző megreped, és a pete a hasüregbe kerül.
3. Cilia és perisztaltika :A petevezetékeket csillók, apró szőrszerű kiemelkedések és izmos falak szegélyezik. A csillók hullámszerű mozgást hoznak létre, amely segíti a tojást a petevezeték felé mozgatni. Ezenkívül a petevezetékek izomösszehúzódásai, az úgynevezett perisztaltika, segítik a tojás szállítását.
4. Fimbriae :A petevezetékek távolabbi végeit fimbriáknak nevezzük. Ezek az ujjszerű kiemelkedések segítenek megragadni a tojást, amint az kiszabadul a petefészekből. A fimbriákat csillók borítják, és szintén hozzájárulnak a petesejtnek a petevezetékbe való mozgásához.
5. Csőszállítás :Miután a tojás a petevezetékben van, a csillók és a perisztaltika továbbra is a méh felé hajtja. Ez a petevezetékes szállítási folyamat több napig is eltarthat.
Ezen út során a petesejt spermával találkozhat, ha megtermékenyítés történt. Ha megtermékenyítés történik, a megtermékenyített petesejt, amelyet ma zigótának hívnak, folytatja útját a petevezetéken keresztül, és végül beágyazódik a méh nyálkahártyájába, ami terhességhez vezet.