A mesterséges retinák elsősorban elektromos stimulációra támaszkodnak a látás érzékelésének előidézése érdekében. A sérült retina fotoreceptor sejtjei nem képesek hatékonyan átalakítani a fényt elektromos jelekké, ezért a mesterséges implantátum megkerüli ezt a lépést. Az implantátum egy kis sor elektródából áll, amelyeket közvetlenül a retinasejtekre vagy azok mellé helyeznek. Amikor fény éri az implantátumot, az elektromos impulzusokká alakul, amelyek stimulálják a megmaradt retinasejteket.
Fontos megjegyezni, hogy a mesterséges retinák nem adják vissza a teljes látást, és alkalmazásaik továbbra is korlátozottak. Hatékonyabbak a kezdetleges vizuális észlelés biztosítására, főleg formák és kontrasztok formájában. A technológiát továbbra is kutatják és fejlesztik azzal a céllal, hogy javítsák a látássérült egyének felbontását és látási eredményeit.