Egészség és a Betegség
1. Életkor: Ahogy az egyének öregednek, éjszakai látásuk természetesen csökken. A szemlencse kevésbé rugalmas, ami megnehezíti a tárgyakra fókuszálást gyenge fényviszonyok mellett. Ezenkívül a pupilla mérete az életkorral csökken, így kevesebb fény jut a szembe.
2. A szem szerkezete: Bizonyos szembetegségekben vagy szerkezeti rendellenességekben szenvedő egyéneknél gyengülhet az éjszakai látás. Például a rövidlátó (myopia) emberek nehezen látják a távoli tárgyakat, mert a szemgolyójuk megnyúlt, így a fény a retina elé fókuszál. Hasonlóképpen, az asztigmatizmusban szenvedő egyének szaruhártya vagy lencse szabálytalan görbületű, ami homályos látást és csökkent éjszakai látást eredményez.
3. Szürkehályog: A szürkehályog olyan zavaros képződmény, amely a szemlencsében alakul ki, és az átlátszóság részleges vagy teljes elvesztését okozza. A szürkehályog előrehaladtával jelentősen ronthatják az éjszakai látást.
4. A-vitamin-hiány: Az A-vitamin nélkülözhetetlen a rodopszin nevű szempigment előállításához, amely szükséges a gyenge és félhomályos látáshoz. Az A-vitamin hiánya éjszakai vaksághoz vezethet, ami megnehezíti a látást gyenge fényviszonyok mellett.
5. Szemszárazság: Szemszárazság akkor fordul elő, ha a szem kenését tartó könnyfilm nem megfelelő, vagy túl gyorsan elpárolog. A szemszárazság homályos látást okozhat, különösen éjszaka, amikor a szem jobban támaszkodik a könnyfilmre.
6. Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például az antihisztaminok, antidepresszánsok és bizonyos típusú szemcseppek olyan mellékhatásokkal járhatnak, amelyek befolyásolják az éjszakai látást. Ezek a gyógyszerek csökkenthetik a pupilla átmérőjét vagy megváltoztathatják a könnyfilm összetételét, ami gyenge fényviszonyok mellett látászavarokhoz vezethet.
7. Alkohol és drogfogyasztás: A túlzott alkoholfogyasztás és a rekreációs kábítószer-használat átmenetileg ronthatja az éjszakai látást azáltal, hogy megváltoztatja a szemek vizuális információ fogadásának és feldolgozásának módját.
8. Sötét adaptáció: Egyénenként eltérő lehet az az idő, amely alatt a szem átáll az erős fényről a gyenge fényre. A lassabb sötéthez alkalmazkodó egyéneknek nehézségei lehetnek a tisztánlátással a világos környezetről a homályosra való átállás során.
9. Szemsérülések vagy -betegségek: Bizonyos szemsérülések vagy -betegségek, mint például a szaruhártya hegesedése, a retina leválása és a látóideg károsodása, hátrányosan befolyásolhatják az éjszakai látást.
10. Fáradtság: A hosszan tartó fáradtság vagy alváshiány csökkent látási teljesítményhez vezethet, beleértve az éjszakai látás romlását is.
Az optimális éjszakai látás fenntartásához kulcsfontosságú a mögöttes egészségügyi állapotok kezelése, a táplálkozási hiányosságok kezelése, a látást befolyásoló gyógyszerek kerülése, a sötétedés előtti durva megvilágításnak való kitettség minimalizálása, és elegendő pihenés. Javasoljuk, hogy rendszeresen végezzen szemellenőrzést egy optometristával vagy szemorvossal, hogy biztosítsa az esetlegesen felmerülő szemproblémák azonosítását és azonnali kezelését.