Az akkomodáció során a szemlencse alakja megváltozik, hogy beállítsa a gyújtótávolságát, és a különböző távolságban lévő tárgyak tiszta fókuszba kerüljenek a retinán. A lencsét körülvevő ciliáris izmok összehúzódnak, aminek következtében a lencse kerekebbé válik, és megnöveli a görbületét. Ahogy a lencse domborúbbá válik, a fókusztávolsága csökken, így a szem a közeli tárgyakra fókuszálhat. Amikor a ciliáris izmok ellazulnak, a lencse visszanyeri eredeti alakját és gyújtótávolságát, és a fókuszt visszahelyezi a távoli tárgyakra. Az objektív alakjának ez az automatikus beállítása lehetővé teszi az egyéneknek, hogy könnyedén váltsanak fókuszt a különböző távolságban lévő tárgyak között.
