Főnévként, orr a szaglásra és légzésre használt ember vagy állat arcának vagy orrának kiemelkedő részére utal.
Példák :
- Kicsi, felfelé ívelt orra van.
- A kutya orra megrándult, ahogy a levegőt szimatolta.
- Mindig lecsúszik az orromról a szemüvegem.
Igeként, orr azt jelenti, hogy valaki az orrát használja valami észlelésére vagy kivizsgálására.
Példák :
- Körüljárt a szobában, keresve a hiányzó kulcsait.
- A nyomozó a bizonyítékok között bújt, nyomokat keresve.
- A riporter egy jó sztorit keresett.
Mindkét esetben az „orr” szó kiejtése változatlan marad, de a használat kontextusa határozza meg a beszédrészt.