1. Ideiglenes halláskárosodás: A hirtelen erős zajnak való kitettség átmeneti hallásvesztést okozhat, amely során a hangok tompodhatnak vagy elhalványulhatnak. Ez általában átmeneti hatás, és a hallás általában idővel helyreáll.
2. Zaj okozta halláskárosodás (NIHL): A hosszan tartó vagy ismételt hangos zajnak való kitettség zaj okozta halláskárosodáshoz vezethet. A NIHL a belső fülben lévő érzékszervi sejtek, az úgynevezett szőrsejtek maradandó károsodása. A károsodás idővel felhalmozódik, és visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezet.
3. Fülzúgás: Egyes, erős zajnak kitett személyek fülzúgást tapasztalhatnak, amely olyan állapot, amikor a személy csengőt, zümmögést, sziszegést vagy egyéb fantomzajt észlel az egyik vagy mindkét fülében. A fülzúgás lehet átmeneti vagy állandó, a zajexpozíció súlyosságától és időtartamától függően.
4. Fülfájdalom és kellemetlen érzés: A hangos zaj fülfájdalmat vagy kellemetlen érzést is okozhat. Az intenzív hanghullámok megterhelhetik a dobhártyát és más struktúrákat a fülben, ami fájdalmat vagy nyomásérzetet okozhat.
5. Hyperacusis: Egyes esetekben a hangos zajnak való kitettség hiperakusishoz vezethet, egy olyan állapothoz, amikor egy személy túlságosan érzékennyé válik a mindennapi hangokra. Még a mérsékelt hangok is kellemetlenül hangosnak tűnhetnek, ami szorongást és nehézséget okoz a mindennapi helyzetekben.
6. Akusztikus trauma: Extrém esetekben a rendkívül erős zajok, például robbanások, akusztikus traumát okozhatnak. Az akusztikus trauma azonnal súlyos károsodást okozhat a fül szerkezetében, ami súlyos halláskárosodáshoz, fülzúgáshoz, sőt dobhártya-repedéshez vezethet.
Fontos, hogy védje fülét a túlzott zajszinttől, hogy csökkentse a halláskárosodás és más fülproblémák kockázatát. Ha hangos környezetnek van kitéve, hallásvédő, például füldugó vagy fülvédő használata javasolt.