1. A légutak felszabadítása: Az eszméletlen személy fejének megdöntése segít a légutak kiürítésében azáltal, hogy áthelyezi a nyelvet, és megakadályozza, hogy elzárja a légutakat. Amikor egy személy eszméletlen, a test izmai, beleértve a nyelvet is, ellazulnak. Emiatt a nyelv visszaeshet, és elzárhatja a légutakat, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a légzést.
2. Aspiráció megelőzése: A fej megdöntése segít megelőzni az aspirációt, azaz idegen tárgyak, például hányás vagy folyadékok véletlen belélegzését a tüdőbe. A fej enyhén hátradöntésével a légutak úgy helyezkednek el, hogy segítse a levegőt a tüdőbe irányítani, és csökkentse az aspiráció kockázatát.
3. Az újraélesztési erőfeszítések megkönnyítése: Amikor a fej meg van döntve, a szájat és az orrot a légcsőhöz igazítja, így hatékonyabb légáramlást tesz lehetővé a mentőlégzés során. Ez a megfelelő beállítás biztosítja, hogy a levegő közvetlenül a személy tüdejébe kerüljön, optimalizálva a szájból szájba történő újraélesztés hatékonyságát.
4. A terhelés csökkentése: A fej megdöntése csökkenti a mentő hátának és karjainak terhelését. A személy fejének felemelésével a mentő kényelmesebben hajthatja végre a szájból szájba történő újraélesztést, biztosítva ezzel a tartós és hatékony mentőlégzést.
5. A légúti szerkezetek összenyomódásának elkerülése: A fej megdöntése segít megelőzni a légúti struktúrák, például az epiglottis összenyomódását, amelyek elzárhatják a légutakat. A fej óvatos elhelyezésével a mentő minimálisra csökkentheti az akadályokat és elősegítheti a jobb légáramlást.
Fontos megjegyezni, hogy bár a fej megdöntése kulcsfontosságú lépés a szájból szájba történő újraélesztés során, ezt óvatosan és óvatosan kell végezni, nehogy további sérülést okozzon a személynek. Ezenkívül a fej megdöntése önmagában nem elegendő a légutak kiürítéséhez; kombinálni kell más technikákkal, mint például az állkapocs-tolási manőver vagy az ujjsöprés a légúti akadályok hatékony eltávolítása érdekében.