Hogyan jön létre a szívben a lubhang?

Az első szívhangként is emlegetett szívi "lubb" hangot elsősorban a mitrális (bal pitvarkamrai) és a tricuspidalis (jobb pitvarkamrai) billentyűk záródása okozza a szisztolés kezdetén. Így jön létre a lub hang:

1. A kamrai összehúzódás kezdete (szisztolé):

A szisztolés során a szívkamrák összehúzódnak, növelve a bennük lévő nyomást.

2. Atrioventrikuláris szelepek zárása:

A kamrákban megnövekedett nyomás a mitralis és a tricuspidalis billentyűket zárásra kényszeríti, hogy megakadályozza a vér visszaáramlását a pitvarokba.

3. A véráramlás turbulanciája és rezgések:

Ezeknek a billentyűknek a hirtelen záródása turbulenciát okoz a vérben, amely az aortába (bal kamra) és a pulmonalis artériába (jobb kamra) rohan. A turbulens véráramlás és rezgések hatására a billentyűszövetek és a környező szívstruktúrák rezegnek.

4. A szívkamrák rezonanciája:

A szívkamrák, különösen a kamrák rezonáló kamrákként működnek, amelyek felerősítik és továbbítják a rezgéseket.

5. Hangátvitel:

A rezgések a szívizomon, a véren és a környező szöveteken keresztül jutnak el. A bal kamrai hang a szív csúcsán, míg a jobb kamrai hang a szív tövében, a szegycsont közelében hallható a legjobban.

6. Az észlelés „Lub” hangként:

Ezeket a rezgéseket az emberi fül alacsony hangú "lubb" hangként érzékeli.

Fontos megjegyezni, hogy míg a "lub" hangot elsősorban a billentyűzáródás okozza, más tényezők, például a billentyűk feszültsége és rugalmassága, valamint a kamrákban lévő vér mennyisége szintén hozzájárulnak az általános hangzáshoz.