A diszlexia, a diszkalkulia, a diszgráfia, az expresszív és befogadó nyelv zavarai, valamint a hallásfeldolgozási zavarok közé tartoznak azok a speciális tanulási zavarok, amelyek minden korosztályt érinthetnek, és más állapotokkal, például a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) együtt is előfordulhatnak.
A tanulási zavarok tartósak, és nem elsősorban az egyén intellektuális képességei, érzékszervi károsodásai, vagy a tanulási motiváció vagy lehetőség hiánya miatt alakulnak ki. Ehelyett az agy működésének neurobiológiai különbségeinek az eredménye, különös tekintettel az információfeldolgozásra.
A tanulási zavarok diagnosztizálása gyakran magában foglalja a szakemberek, például pszichológusok vagy oktatási diagnosztikusok által végzett értékelést annak érdekében, hogy megkülönböztesse őket más tényezőktől, amelyek befolyásolhatják a tanulmányi nehézségeket.
A tanulási zavarok hatással lehetnek az egyén oktatási, szociális és foglalkozási eredményeire, ha nem biztosítanak megfelelő beavatkozást és támogatást. A korai azonosítás, a speciális oktatás, a kisegítő technológia és az egyén erősségeire építő stratégiák, miközben alkalmazkodnak a kihívásaihoz, segíthetnek enyhíteni a tanulási zavarok hatásait.