1. Száj:A szénhidrát emésztés folyamata a szájban kezdődik. A nyálmirigyek által termelt amiláz enzim az összetett szénhidrátokat kisebb molekulákra, például dextrinekre és maltózra bontja.
2. Hasnyálmirigy:A hasnyálmirigy enzimeket választ ki, beleértve az alfa-amilázt is, amelyek tovább bontják a szénhidrátokat kisebb cukrokra. Az alfa-amiláz folytatja a szájban megkezdett folyamatot, és segíti a szénhidrátok lebontását a vékonybélben.
3. Vékonybél:A vékonybélben történik a legtöbb szénhidrát emésztés. Itt a hasnyálmirigy több enzimet, például maltázt, szacharázt és laktázt szabadít fel. Ezek az enzimek specifikus szénhidrátokat bontanak le:
- Maltáz:A maltózt (a keményítő lebontásából képződik) glükózzá alakítja.
- Szacharóz:A szacharózt (asztali cukrot) glükózra és fruktózra bontja.
- Laktáz:A laktózt (a tejben és tejtermékekben található cukrot) glükózzá és galaktózzá emészti fel.
4. Bélbélbolyhok és mikrobolyhok:A vékonybélnek számos ujjszerű kiemelkedése van, amelyeket bolyhoknak neveznek, amelyek megnövelik felületét a tápanyagok felszívódásához. Mindegyik boholy mikrobolyhokkal van bélelve, amelyek mikroszkopikus kiemelkedések, amelyek tovább fokozzák a vékonybél abszorpciós kapacitását.
5. Ecsetszegély enzimek:Az ecsetszegély egy enzimréteg, amely a bélbolyhok felszínén található. Ezek az enzimek közé tartozik a laktáz, szacharáz és maltáz, amelyek részt vesznek a szénhidrátok egyszerű cukrokká történő végső emésztésében.
Ezen szerkezetek és a különböző enzimek hatására a szénhidrátok monoszacharidokká (glükóz, fruktóz, galaktóz) bomlanak le, melyeket a szervezet hatékonyan fel tud venni és felhasználni energia- és egyéb anyagcsere-folyamatokhoz.