A pupilla nagyon érzékeny a fényszint változásaira, mivel az autonóm idegrendszer irányítja, amely felelős az akaratlan testi funkciók szabályozásáért. Az autonóm idegrendszer folyamatosan figyeli a környezetet, és ennek megfelelően állítja be a pupilla méretét.
Ha a fényszint alacsony, az autonóm idegrendszer jeleket küld az írisznek, hogy kitágítsa a pupillát. Ez lehetővé teszi, hogy több fény kerüljön a szembe, ami segít nekünk, hogy gyengébb fényviszonyok mellett is jobban lássunk. Ha a fényszint magas, az autonóm idegrendszer jeleket küld az írisznek, hogy összehúzza a pupillát. Ez megvédi a retinát a károsodástól azáltal, hogy csökkenti a szembe jutó fény mennyiségét.
A pupilla más ingerekre is érzékeny, például drogokra, alkoholra és bizonyos egészségügyi állapotokra. Például egyes kábítószerek, például a marihuána és a kokain a pupillák kitágulását okozhatják. Az alkohol a pupillák kitágulását is okozhatja, de ez a hatás általában átmeneti. Bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a Horner-szindróma és az Adie-féle tónusos pupilla, szintén a pupillák kitágulását vagy összehúzódását okozhatják.