Mi az a fúvóka fulladása?

Fúvóka fulladása akkor fordul elő, amikor az áramlási sebesség a fúvóka torkánál eléri a hangsebességet. Ekkor elérjük a fúvóka kritikus nyomásviszonyát, és a fúvókán áthaladó tömegáram már nem növelhető a felfelé irányuló nyomás további növelésével.

A fulladás bármilyen típusú fúvókánál előfordulhat, de leggyakrabban a konvergens fúvókáknál fordul elő, amelyek áramlási irányban csökkenő keresztmetszetű fúvókák. A konvergens fúvókában az áramlási sebesség a keresztmetszeti terület csökkenésével növekszik, és a nyomás csökken. Ahogy az áramlási sebesség megközelíti a hangsebességet, a nyomás egyre gyorsabban csökken. Ez a Mach-szám (az áramlási sebesség és a hangsebesség aránya) növekedését okozza. Amikor a Mach-szám eléri az 1-et, a fúvóka fojtottnak mondható.

A fúvóka kritikus nyomásviszonya a felfelé irányuló nyomás és a fúvóka torkánál kialakuló nyomás aránya, amikor a fúvóka elakad. A kritikus nyomásviszony a fúvókán átáramló gáz fajhőarányának függvénye. A tökéletes gázhoz a kritikus nyomásarányt a következő képlet adja meg:

```

PRc =[(k+1)/2]^(k/(k-1))

```

ahol:

* PRc a kritikus nyomásviszony

* k a fajlagos hőarány

Levegő esetében a fajlagos hőarány hozzávetőlegesen 1,4, a kritikus nyomásarány pedig körülbelül 0,528.

A fulladás többféle hatással lehet a fúvókán keresztüli áramlásra. Először is, az áramlás bizonytalanná válhat, ami zajhoz és vibrációhoz vezethet. Másodszor, csökkentheti a fúvókán keresztüli tömegáramot, ami befolyásolhatja annak a rendszernek a teljesítményét, amelyben a fúvókát használják. Harmadszor, az áramlás elválik a fúvóka falától, ami károsíthatja a fúvókát.