Egészség és a Betegség
Az epilepszia egy neurológiai rendellenesség, amelyet visszatérő görcsrohamok jellemeznek, amelyek az agy kóros elektromos aktivitásának rövid epizódjai. Az epilepszia pontos oka gyakran ismeretlen, de különböző tényezők vagy állapotok okozhatják, amelyek megzavarják a normális agyműködést, például:
- Agyi sérülés vagy trauma: A fejsérülések, szélütések vagy más típusú agykárosodások hegszövetet okozhatnak, ami megzavarhatja a normál elektromos tevékenységet, és növelheti a görcsrohamok kockázatát.
- Genetikai tényezők: Az epilepszia egyes formáinak genetikai összetevői vannak, és családonként is előfordulhatnak. Azonban, ha egy rokon epilepsziás rokona van, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy Önnél is kialakul az állapot.
- Fejlődési rendellenességek: Az epilepszia néha összefüggésbe hozható az agy fejlődési rendellenességeivel, amelyek születés előtt vagy kora gyermekkorban jelentkeznek.
- Fertőzések: Bizonyos fertőzések, mint például az agyhártyagyulladás vagy az agyvelőgyulladás, gyulladást okozhatnak az agyban, és görcsrohamokhoz vezethetnek.
- Metabolikus rendellenességek: Egyes metabolikus egyensúlyhiányok, mint például az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) vagy az elektrolit zavarok, befolyásolhatják az agyműködést és görcsrohamokat okozhatnak.
- Daganatok: Ritkán az agydaganatok is okozhatnak görcsrohamokat, különösen, ha az agy elektromos aktivitását szabályozó területein helyezkednek el.
Mi történik, ha eltávolítják:
Azokban az esetekben, amikor az epilepsziás rohamok az agy egy meghatározott, jól körülhatárolható területéről származnak, amely nem vesz részt létfontosságú funkciókban, a műtétet kezelési lehetőségként lehet fontolóra venni. Az ilyen típusú műtétet epilepsziás műtétnek vagy reszektív műtétnek nevezik. Az epilepsziás műtét célja az agy azon részének eltávolítása, amely a rohamokat okozza, miközben megőrzi a normális agyműködést.
Az elvégzett epilepsziás műtét típusa a rohamfókusz helyétől és az érintett agyszövet kiterjedésétől függ. Néhány gyakori sebészeti eljárás az epilepszia kezelésére:
1. Temporális lobektómia: Ez az epilepsziás műtétek leggyakoribb típusa, és a halántéklebeny egy részének, általában a hippocampus és az amygdala eltávolítását jelenti. Jellemzően a halántéklebenyből származó rohamok esetén hajtják végre.
2. Frontális lobectomia: Ez az eljárás eltávolítja a homloklebeny egy részét, és a homloklebenyből származó rohamok esetén történik.
3. Parietális lobectomia: Ez a műtét eltávolítja a parietális lebeny egy részét, és olyan rohamok esetén hajtják végre, amelyek a parietális lebenyből származnak.
4. Occipitalis Lobectomia: Ez az eljárás magában foglalja az occipitalis lebeny egy részének eltávolítását, és az occipitalis lebenyből származó rohamok esetén történik.
5. Corpus Callosotomia: Ez a műtét magában foglalja a corpus callosum levágását, egy rostköteget, amely összeköti a két agyféltekét. Mindkét féltekét érintő rohamok esetén történik.
6. A féltekék eltávolítása: Ez egy kiterjedtebb eljárás, amely magában foglalja az agy teljes féltekéjének eltávolítását. Ritkán végzik el, és olyan súlyos epilepszia eseteire van fenntartva, amelyek más kezelésekkel nem szabályozhatók.
Az epilepszia műtét sikerének aránya az epilepszia típusától és a rohamfókusz helyétől függ. Sok esetben a sebészi beavatkozás hatékonyan tudja kontrollálni vagy akár megszüntetni a rohamokat, javítva az epilepsziás egyének életminőségét. Fontos azonban megjegyezni, hogy az epilepszia műtétje összetett eljárás, és alaposan meg kell fontolni egy tapasztalt egészségügyi szakemberrel konzultálva.