1. Gyomor: Ha a gyomra üres vagy részben üres, egy ghrelin nevű hormont termel. A ghrelin jelzi a hipotalamusznak, az agy azon részét, amely szabályozza az étvágyat és más testi funkciókat.
2. Hipotalamusz: A hipotalamusz megkapja a ghrelin jelet, és egy sor olyan reakciót vált ki, amelyek éhségérzetet okoznak. Ezek a válaszok a következők:
* Az oldalsó hipotalamusz fokozott aktivitása, amely részt vesz az éhség gerjesztésében.
* Csökkent aktivitás a ventromediális hipotalamuszban, amely részt vesz az éhség elnyomásában.
* A szimpatikus idegrendszer aktiválása, ami növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, és stresszhormonokat szabadít fel, mint az adrenalin és a kortizol. Ezek a hormonok növelhetik az éhséget is.
3. Egyéb tényezők: A ghrelin mellett számos más tényező is befolyásolhatja az éhséget, többek között:
* Inzulin:Az inzulin egy hormon, amely segít a szervezetnek a glükózt (cukrot) energiaként felhasználni. Ha az inzulinszint alacsony, a szervezet több ghrelint termelhet, ami növelheti az éhséget.
* Leptin:A leptin egy zsírsejtek által termelt hormon. A leptin jelzi a hipotalamusznak, hogy elnyomja az éhséget és növeli az energiafelhasználást. Ha a leptin szintje alacsony, a szervezet több ghrelint termelhet, ami növelheti az éhséget.
* Stressz:A stressz fokozhatja a kortizol termelését, ami növelheti az éhséget.
* Gyakorlat:Az edzés növelheti a ghrelin termelését, ami növelheti az éhséget. A testmozgás azonban növelheti az energiafelhasználást is, ami idővel csökkentheti az éhséget.
Szomjúság
1. Vesék: A vesék felelősek a szervezet vízháztartásának és elektrolitszintjének szabályozásáért. Amikor a szervezet kiszárad, a vesék az angiotenzin II nevű hormont termelik. Az angiotenzin II jelzi a hipotalamusznak, az agynak egy olyan részét, amely szabályozza a szomjúságot és más testi funkciókat.
2. Hipotalamusz: A hipotalamusz fogadja az angiotenzin II jelet, és egy sor olyan reakciót vált ki, amelyek szomjas érzést keltenek. Ezek a válaszok a következők:
* Fokozott aktivitás az oldalsó hipotalamuszban, amely részt vesz a szomjúságérzet serkentésében.
* Csökkent aktivitás a ventromediális hipotalamuszban, amely részt vesz a szomjúság elnyomásában.
* A szimpatikus idegrendszer aktiválása, ami növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, és stresszhormonokat szabadít fel, mint az adrenalin és a kortizol. Ezek a hormonok növelhetik a szomjúságot is.
3. Egyéb tényezők: Az angiotenzin II mellett számos egyéb tényező is befolyásolhatja a szomjúságot, többek között:
* Vértérfogat:Ha a vér mennyisége alacsony, a szervezet több angiotenzin II-t termelhet, ami fokozhatja a szomjúságot.
* Nátriumszint:Ha a nátriumszint magas, a szervezet több angiotenzin II-t termelhet, ami fokozhatja a szomjúságot.
* Káliumszint:Ha a káliumszint alacsony, a szervezet több angiotenzin II-t termelhet, ami fokozhatja a szomjúságot.
* Stressz:A stressz fokozhatja a kortizol termelését, ami fokozhatja a szomjúságot.
* Gyakorlat:Az edzés növelheti a folyadékvesztést, ami fokozhatja a szomjúságot.