Egészség és a Betegség
1. Nyugalmi potenciál:A neuronok nyugalmi potenciált tartanak fenn, ahol a neuron belseje negatív a külsőhöz képest. Ezt az elektromos potenciálkülönbséget az ionok (töltött részecskék) egyenetlen eloszlása tartja fenn a sejtmembránon keresztül.
2. Depolarizáció:Ha egy neuron egy bizonyos küszöböt meghaladó ingert kap, az a sejtmembrán áteresztőbbé válik a nátrium (Na+) ionok számára. A nátriumcsatornák megnyílnak, lehetővé téve a Na+ ionok beáramlását az idegsejtekbe, így a belső rész kevésbé negatív. Ezt a kezdeti fázist depolarizációnak nevezik.
3. Akciós potenciál:Ha a depolarizáció eléri a küszöbpotenciálnak nevezett kritikus szintet, akkor akciós potenciált vált ki. Az akciós potenciál során a membránpotenciál gyorsan megfordul, és a neuron belseje pozitívvá válik a külsőhöz képest. Ezt a feszültségfüggő nátriumcsatornák megnyílása okozza, ami a Na+ ionok hatalmas beáramlásához vezet.
4. Repolarizáció:Az akciós potenciál csúcsa után szinte azonnal megnyílnak a feszültségfüggő kálium (K+) csatornák. K+ ionok áramlanak ki a neuronból, aminek következtében a membránpotenciál visszaáll a nyugalmi negatív értékére. Ezt a folyamatot repolarizációnak nevezik.
5. Hiperpolarizáció:Egyes esetekben a K+ csatornák a nyugalmi potenciál helyreállításához szükségesnél rövid ideig hosszabb ideig nyitva maradnak, ami az idegsejteken belüli negativitás enyhe túllépését eredményezi. Ezt a fázist hiperpolarizációnak nevezik.
6. Refrakter periódusok:Az akciós potenciál után a neuron refrakter periódusokon megy keresztül. Az abszolút refrakter periódus egy rövid szakasz, amely alatt a neuron még erős inger esetén sem tud újabb akciós potenciált generálni. Következik a relatív refrakter periódus, ahol a neuron képes akciós potenciált generálni, de ehhez erősebb ingerre van szükség.
A depolarizáció, az akciós potenciál, a repolarizáció és a refrakter periódusok sorozata továbbítja az elektromos impulzust a neuron hosszában, és továbbítja a jelet a célponthoz.