Egészség és a Betegség
2. A kölcsönös beidegzés elve: Az akaratlagos mozgás során a kívánt mozgást produkáló agonista izmok aktiválódnak, míg az antagonista izmaik egyidejűleg gátolódnak. Ez a kölcsönös beidegzés biztosítja az izomműködések összehangolását és megakadályozza a nem kívánt izomösszehúzódásokat.
3. A felső motoros neuronszabályozás elve: A felső motoros neuronok, amelyek az agykéregben és az agytörzsben helyezkednek el, axonokat küldenek, amelyek a gerincvelő alsó motoros neuronjaival szinapszulnak. A felső motoros neuronok felelősek az akaratlagos mozgások elindításáért és szabályozásáért.
4. A szomatotópia elve: A szomatikus motoros kéreg és a gerincvelő szervezete szomatotopikus, ami azt jelenti, hogy az agy és a gerincvelő szomszédos területei szabályozzák a test szomszédos izomcsoportjait. Ez a rendezett elrendezés lehetővé teszi az egyes izmok és az összehangolt mozgások pontos irányítását.
5. Corticospinalis Tract Control elve: A corticospinalis traktus (piramistraktus) az elsődleges felső motoros neuron útvonal, amely az agykéregből indul ki és a gerincvelőbe ereszkedik le. A corticospinalis neuronok axonjai a gerincvelő alsó motoros neuronjain végződnek, közvetlenül befolyásolva az akaratlagos mozgásokat.
6. A motoros egység felvételének elve: Az izomösszehúzódás során a motoros neuronok meghatározott sorrendben toborozódnak, méretük és funkciójuk alapján. A kisebb motoros neuronok beidegzik a lassú rándulású, fáradtságnak ellenálló izomrostokat, és először toborozódnak. Az erőigény növekedésével nagyobb motoros neuronokat toboroznak, hogy aktiválják a gyorsan rángatózó, erőteljes izomrostokat.
Ezek az alapelvek együttesen biztosítják a vázizomzat aktivitásának összehangolt irányítását, lehetővé téve a napi tevékenységekhez és a szakképzett feladatokhoz szükséges sima, céltudatos és precíz mozgásokat.