Általános szerkezet :Mind a cápa-, mind az emberi agynak hasonló az általános szerkezete, amely egy elő-, közép- és hátsó agyból áll.
Agyrégiók :Mindkét agynak különálló agyi régiói vannak, amelyek különböző funkciókért felelősek, mint például a szaglóhagymák a szagok feldolgozásához, az optikai tektum a vizuális feldolgozásért, valamint a kisagy a mozgás és az egyensúly koordinálásáért.
Neuronok és szinapszisok :Mind a cápa, mind az emberi agy neuronokból áll, az agy információfeldolgozásának alapegységeiből, amelyek szinapszisokon keresztül kommunikálnak egymással.
Neurotranszmitterek :Mindkét agy hasonló neurotranszmittereket, kémiai hírvivőket használ, amelyek elősegítik a neuronok közötti kommunikációt, mint például a szerotonin, a dopamin és a glutamát.
Tanulás és memória :Kimutatták, hogy a cápák tanulási és memóriaképességet mutatnak, hasonlóan az embereknél megfigyelt kognitív képességekhez, ami arra utal, hogy e funkciók idegrendszeri mechanizmusai jelen vannak.
Érzékszervi feldolgozás :Mind a cápa-, mind az emberi agy feldolgozza a környezetből származó érzékszervi információkat, beleértve a vizuális, hallási és szaglási ingereket.
Komplex viselkedések :Míg a cápák agya általában kevésbé bonyolult az emberi agyhoz képest, a cápák különféle összetett viselkedést mutatnak, például szociális interakciókat, eszközhasználatot és navigációt, amelyek kognitív feldolgozást igényelnek.
Evolúciós kontextus :Mind a cápa, mind az emberi agy évmilliók során fejlődött ki a természetes szelekció révén, alkalmazkodva a megfelelő környezethez és ökológiai résekhez.
E hasonlóságok ellenére jelentős különbségek vannak a cápaagy és az emberi agy méretében, összetettségében és kognitív képességeiben, ami a cápák és az emberek közötti hatalmas evolúciós eltérést tükrözi.