Egy nőstényben jellemzően minden gén két példánya van, akárcsak a hímeknél. Ennek az az oka, hogy az ivarsejtek (peték és spermiumok) fejlődése során a sejtek oly módon osztódnak, hogy minden sejt minden génből egy-egy példányt kapjon. Ezért, ha vannak véralvadást okozó gének, egy nőnek két ilyen génje lenne, akárcsak egy hímnek.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a nőstények bizonyos, a véralvadást befolyásoló genetikai rendellenességek, például a hemofília hordozói lehetnek, mivel az egyik kromoszómájukon a gén mutált másolata található.
