A vérátömlesztés viszonylag biztonságossá vált az 1900-as években, amikor felfedezték a vércsoportokat és a keresztegyeztetést. A vércsoportok (A, B, AB és O) Karl Landsteiner általi felfedezése 1900-ban megalapozta a biztonságos vérátömlesztést, lehetővé téve az orvosok számára, hogy a donorok és a recipiensek vérét a kompatibilitás alapján összemérjék, csökkentve a mellékhatások kockázatát. A további fejlesztések, mint például a kompatibilitási vizsgálatok és a vértárolási technikák 20. századi fejlesztése, jelentősen javították a vérátömlesztés biztonságát és hatékonyságát.