1. Vérszegénység:
Ez az alacsony hematokritszint leggyakoribb oka. Akkor fordul elő, ha szervezetében nincs elég egészséges vörösvérsejt, vagy túl sok abnormális vörösvérsejtje van. Számos különböző típusú vérszegénység létezik, például vashiányos vérszegénység, B12-vitamin-hiányos vérszegénység és sarlósejtes vérszegénység.
2. Vérvesztés:
A túlzott vérzés, akár akut (például traumás sérülés vagy műtét miatt), akár krónikus (például erős menstruáció, vérző fekélyek vagy belső daganatok miatt) alacsony hematokrithoz vezethet.
3. Csontvelő-rendellenességek:
A csontvelőt érintő rendellenességek, mint például a leukémia, limfóma, myeloma multiplex és aplasztikus anémia, megzavarhatják a vérsejtek termelődését.
4. Táplálkozási hiányosságok:
Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, például vas, B12-vitamin és folsav hiánya elengedhetetlen az egészséges vörösvértestek termeléséhez. Ezeknek a tápanyagoknak a hiánya vérszegénységet okozhat.
5. Krónikus betegségek:
Az olyan állapotok, mint a krónikus vesebetegség, májbetegség, pajzsmirigy-rendellenességek és autoimmun betegségek, befolyásolhatják a vörösvértestek termelését vagy pusztulásukat, ami alacsony hematokritot eredményezhet.
6. Gyógyszerek:
Bizonyos gyógyszerek, például a kemoterápiás gyógyszerek és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek elnyomhatják a csontvelő működését, és alacsony hematokrithoz vezethetnek.
Fontos megjegyezni, hogy az alacsony hematokrit-szint önmagában nem feltétlenül jelez konkrét alapállapotot. Általában egyéb vizsgálatokra és értékelésekre van szükség az alacsony hematokrit okának meghatározásához és a kezelés irányításához. Ha alacsony a vérképe, feltétlenül konzultáljon egészségügyi szakemberrel a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.