1. Kapcsolódás:A vírusrészecskék specifikus receptorokhoz kötődnek az érzékeny gazdasejtek felszínén, például madarak vagy emberek légúti epiteliális sejtjeihez.
2. Bejutás:A vírus a vírusburok sejtmembránnal való fúziójával vagy endocitózissal jut be a gazdasejtbe.
3. Bevonat eltávolítása:A sejten belül a vírusburok összeolvad a sejtmembránnal, és a vírus RNS-t és más komponenseket a citoplazmába szabadítja fel.
4. Replikáció:A vírus RNS templátként szolgál a transzkripcióhoz és replikációhoz. A vírus RNS polimeráz a vírus RNS-t komplementer RNS (cRNS) szálakká írja át. A cRNS ezután templátként szolgál új vírus-RNS-molekulák szintéziséhez.
5. Összeállítás:Az újonnan szintetizált vírus RNS molekulák vírusfehérjékkel asszociálva új vírusrészecskéket képeznek. A vírusfehérjéket a gazdasejt riboszómái szintetizálják vírus mRNS segítségével.
6. Felszabadulás:Az újonnan összeállított vírusrészecskék felhalmozódnak a citoplazmában és a gazdasejt membránjából rügyeznek, és a folyamat során a gazdasejt membránjából származó burkot vesznek fel. A bimbózó vírusok ezután továbbterjedhetnek és megfertőzhetnek más fogékony sejteket.
7. Sejthalál:A madárinfluenza vírus lítikus replikációs ciklusa végül a gazdasejt pusztulásához vezet. A vírusrészecskék felszabadulása és az ezzel járó sejtkárosodás hatására a gazdasejt lizál (felszakad), és tartalma az extracelluláris környezetbe kerül.
Fontos megjegyezni, hogy bár a lítikus ciklus sok vírus gyakori replikációs stratégiája, egyes vírusok a lizogén ciklusnak nevezett nem-lítikus úton is képesek replikálódni. A lizogén ciklusban a vírus DNS beépül a gazdasejt genomjába, és alvó állapotban marad anélkül, hogy azonnali sejthalált okozna.