Milyen ütemben nő az aneurizma?

Az aneurizmák növekedési üteme számos tényezőtől függően változik, beleértve az aneurizma típusát, elhelyezkedését, valamint az egyén általános egészségi állapotát és kórtörténetét. Általában az aneurizmák lassan nőnek az idő múlásával. Néhány aneurizma azonban gyorsan növekedhet, különösen, ha nagyok vagy kritikus területen helyezkednek el.

Előfordulhat, hogy a kis aneurizmák (5 milliméternél kisebb átmérőjűek) nem növekednek jelentősen, vagy akár stabilak is maradhatnak. A nagyobb (5 milliméternél nagyobb) aneurizmák esetében azonban nagyobb a növekedés és a szakadás kockázata. A nagy aneurizmák növekedési üteme széles határok között változhat, évente néhány millimétertől néhány centiméterig terjedhet.

Az aneurizmák bizonyos típusairól ismert, hogy gyorsabban nőnek, mint mások. Például a saccularis (bogyós) aneurizmák, amelyek az agyi aneurizma leggyakoribb típusai, lassabban nőnek, mint a fusiform aneurizmák, amelyek gyakoribbak az aortában.

Ezenkívül az aneurizma elhelyezkedése befolyásolhatja növekedési ütemét. A bizonyos területeken, például a nyakon vagy az agyi artériákon elhelyezkedő aneurizmák hajlamosabbak lehetnek a gyors növekedésre a megnövekedett nyomás és stressz miatt ezekben a régiókban.

Ezenkívül az egyén általános egészségi állapota és életmódja befolyásolhatja az aneurizma növekedési ütemét. Az olyan tényezők, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás és bizonyos genetikai állapotok hozzájárulhatnak az aneurizmák növekedéséhez és progressziójához.

Az aneurizmák rendszeres monitorozása és felügyelete elengedhetetlen a növekedési ütemük felméréséhez és a megfelelő kezelési lehetőségek meghatározásához. Képalkotó technikákat, például mágneses rezonancia angiográfiát (MRA) vagy számítógépes tomográfiás angiográfiát (CTA) használnak az aneurizmák méretének és növekedésének nyomon követésére az idő múlásával.