1. Agyi változások:Maga az epilepszia is okozhat változásokat az agy szerkezetében és működésében, különösen a görcsrohamok által érintett területeken. Ezek a változások növelhetik a neurodegeneratív folyamatokkal szembeni sebezhetőséget, beleértve az Alzheimer-kórban érintetteket is.
2. Életkor a roham kezdetén:A rohamok kezdetének kora szerepet játszhat. A korán jelentkező epilepszia, különösen gyermekkorban, összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlás és a demencia magasabb kockázatával az élet későbbi szakaszában.
3. Az epilepszia típusa:Egyes specifikus epilepsziás szindrómákat vagy rohamtípusokat összefüggésbe hozták a kognitív károsodások, köztük a demencia nagyobb kockázatával. Például a temporális lebeny epilepsziáját összefüggésbe hozták az Alzheimer-kór fokozott kockázatával.
4. Együtt fennálló állapotok:Az epilepsziában szenvedőknek más egészségügyi állapotai is lehetnek, amelyek tovább növelik a demencia kockázatát. Például bizonyos genetikai tényezők, szív- és érrendszeri betegségek és cukorbetegség egyaránt gyakoriak az epilepsziában és az Alzheimer-kórban.
5. Gyógyszerek:A görcsrohamok kezelésére használt egyes antiepileptikumok hatással lehetnek a kognitív funkciókra. Bizonyos gyógyszerek hosszan tartó alkalmazása hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz, különösen az idősebb epilepsziás felnőtteknél.
Fontos megjegyezni, hogy az epilepszia jelenléte nem garantálja az Alzheimer-kór vagy a demencia kialakulását. Sok epilepsziás ember teljes életet él kognitív károsodások nélkül. Mindazonáltal a lehetséges kockázatok megértése alapvető fontosságú az epilepsziában szenvedő egyének átfogó ellátásához és monitorozásához, különösen a magasabb kockázatú betegek esetében.