a. Géncsillapítás:
- A tudósok be tudnak illeszteni olyan DNS-szekvenciákat, amelyek megzavarják az allergén gének expresszióját. Ez olyan módszerekkel érhető el, mint az RNS-interferencia (RNAi) vagy a génszerkesztési technikák, például a CRISPR-Cas9. Az allergén fehérjék termelésének elnyomásával csökkenthető az allergiás reakciók kockázata.
b. Fehérje módosítása:
- Genetikai módosítások végezhetők az allergén fehérjék aminosavszekvenciájának megváltoztatására. Ez megváltoztathatja szerkezetüket és csökkentheti az immunrendszer által termelt antitestekhez való kötődési affinitásukat, ami csökkenti az allergén hatást.
c. Hipoallergén változatok:
- A tudósok a földimogyoró hipoallergén változatait fejleszthetik ki, ha specifikus mutációkat vezetnek be az allergén fehérjék DNS-szekvenciájába. Ezek a változatok megtarthatják tápértéküket, miközben csökkentik az allergén potenciált.
d. Géntechnológia:
- Géntechnológiával nem allergén fehérjéket kódoló géneket lehet bevinni a földimogyoró növényekbe. Ezek a nem allergén fehérjék versenyezhetnek az allergén fehérjékkel az antitestekhez való kötődésért, hatékonyan csökkentve az allergén választ.
e. Genomszerkesztés:
- A genomszerkesztési technikák, például a CRISPR-Cas9 legújabb fejlesztései lehetővé teszik a földimogyoró DNS-ének pontos módosítását. A tudósok ezzel a technológiával specifikus allergén géneket célozhatnak meg és távolíthatnak el, vagy bevezethetik a kívánt genetikai változásokat.
Fontos megjegyezni, hogy a földimogyoró DNS-ének megváltoztatása kiterjedt kutatást, tesztelést és hatósági jóváhagyást igényel a módosított földimogyoró biztonságának és hatékonyságának biztosítása érdekében, mielőtt emberi fogyasztásra kerülhetne forgalomba.