A behaviorista megközelítés főbb pontjai a következők:
1. Objektivitás és mérés :A viselkedéskutatók úgy vélik, hogy a pszichológiának objektív megfigyelésen és a viselkedés mérésén kell alapulnia, nem pedig szubjektív értelmezéseken.
2. Stimulus-Response (S-R) Egyesület :A viselkedéskutatók a viselkedésre a környezeti ingerekre adott válaszként tekintenek. Úgy vélik, hogy a tanulás az ingerek és a válaszok közötti asszociációk kialakításán keresztül megy végbe.
3. Kondicionálás :A kondicionálás központi fogalom a behaviorizmusban. A klasszikus kondicionálás (Iván Pavlovhoz köthető) magában foglalja a semleges inger és a reflexet kiváltó inger párosítását, ami ahhoz vezet, hogy a semleges inger végül kiváltja a reflexválaszt. Az operáns kondicionálás (B.F. Skinnerrel kapcsolatban) a konkrét viselkedések megerősítésére és megbüntetésére összpontosít, a viselkedést a következményeken keresztül alakítja.
4. Erősítés és büntetés :A megerősítés minden olyan következményre utal, amely növeli a viselkedés megismétlődésének valószínűségét, míg a büntetés minden olyan következményre vonatkozik, amely csökkenti egy viselkedés megismétlődésének valószínűségét.
5. Környezetvédelem :A viselkedéskutatók úgy vélik, hogy a környezeti tényezők döntő szerepet játszanak a viselkedés alakításában. Arra törekednek, hogy megértsék, hogyan lehet a környezetet manipulálni a viselkedés befolyásolására és ellenőrzésére.
6. Általánosítás és diszkrimináció :A viselkedéskutatók azt tanulmányozzák, hogyan lehet a tanult viselkedéseket általánosítani új helyzetekre, és hogyan lehet megkülönböztetni a hasonló helyzetektől, ami segít megmagyarázni az összetett viselkedési mintákat.
A behaviorista megközelítés jelentős hatást gyakorolt a pszichológiára, hozzájárulva különféle terápiás technikák kifejlesztéséhez, mint például a viselkedésmódosítás, a token gazdaságosság és az expozíciós terápia. Olyan területekre is hatással volt, mint az oktatás, a szervezetpszichológia és az állatképzés.
A behaviorista megközelítés korlátai közé tartozik, hogy a megfigyelhető viselkedésre helyezi a hangsúlyt, miközben figyelmen kívül hagyja a belső mentális folyamatokat, valamint korlátozott képességét a bonyolult kognitív jelenségek és az egyéni viselkedésbeli különbségek magyarázatára. E korlátok ellenére a behaviorista megközelítés értékes hozzájárulást tett a pszichológiához azáltal, hogy szisztematikus keretet biztosít a viselkedés megértéséhez és módosításához.