1. Értékelje fel a beteg fájdalom szintjét és jellemzőit, feljegyezve az intenzitást, a lokalizációt és a kapcsolódó tényezőket.
A kezelés megkezdése előtt szerezze be az életjeleket, és dokumentálja a fájdalom kiindulási intenzitását egy validált fájdalomskála segítségével.
2. Ellenőrizze az előírt adagot, gyakoriságot és beadási módot.
- Ellenőrizze a gyógyszerrendelés pontosságát, beleértve a beteg nevét, a gyógyszer nevét, az adagot, a gyakoriságot, az adagolási módot és az esetleges speciális utasításokat.
3. Oktassa a pácienst a mefenaminsavról és annak lehetséges mellékhatásairól.
- Tájékoztassa a beteget az NSAID-okkal kapcsolatos kockázatokról, mint például a gyomor-bélrendszeri irritáció, vérzés és vesekárosodás.
- Figyelmeztesse a beteget a lehetséges mellékhatásokra, beleértve az émelygést, hányást, hasi fájdalmat és szédülést.
4. Győződjön meg arról, hogy a beteg megérti, hogyan, mikor és mikor ne vegye be a gyógyszert.
- Javasolja a betegnek, hogy kövesse az előírt adagolási rendet, vegye be a gyógyszert étkezés közben vagy harapnivalóval, hogy csökkentse a gyomor-bélrendszeri zavarokat, és kerülje az alkohollal vagy más olyan gyógyszerekkel együtt történő szedését, amelyek növelhetik a vérzés kockázatát.
5. Ellenőrizze a páciens aktuális gyógyszerlistáját a mefenaminsavval való lehetséges kölcsönhatások szempontjából.
- Figyelje meg a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat, például véralvadásgátlókkal, kortikoszteroidokkal vagy más NSAID-okkal.
6. Adja be a mefenaminsavat az előírt adagolás és gyakoriság szerint.
- A mefenaminsav tablettát szájon át, egy teli pohár vízzel kell bevenni.
- Győződjön meg arról, hogy a beteg megérti és betartja az előírt adagolást és ütemezést.
7. A terápiás hatások és a mellékhatások figyelése.
- Rendszeresen értékelje a páciens fájdalomszintjét, enyhülését és a tünetek javulását.
- Figyeljen a mellékhatások jeleire és tüneteire, mint például hányinger, hányás, hasi fájdalom, álmosság vagy szédülés.
8. A gyomor-bélrendszeri vérzés jeleinek ellenőrzése.
- Figyelje meg a pácienst olyan tünetek megjelenésére, mint a hasi fájdalom, gyomorégés, fekete vagy kátrányos széklet vagy melena.
- Ösztönözze a beteget, hogy azonnal jelentse a gyomor-bélrendszeri tüneteket.
9. A vesefunkció és a hidratáltsági állapot felmérése.
- Kövesse nyomon a folyadékbevitelt és -kibocsátást, különösen, ha a beteg kórtörténetében vesekárosodás szerepel.
- Figyelje meg a kiszáradás jeleit, mint például a vizeletkibocsátás csökkenése, a szomjúság vagy a nyálkahártya kiszáradása.
10. Oktassa a pácienst az életmódbeli változtatásokról, hogy kezelje fájdalmát.
- Ösztönözze a pácienst a rendszeres fizikai aktivitásra és a relaxációs technikák gyakorlására.
- Támogassák a nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási stratégiák alkalmazását, mint például a meleg/hideg alkalmazás vagy masszázs.
11. Dokumentálja az összes ápolási beavatkozást, a betegek reakcióit és a gyógyszeradagolást.
Vezessen pontos nyilvántartást a páciens fájdalomértékeléséről, a gyógyszeradagolásról és a megfigyelt mellékhatásokról. Tartalmazza a betegek oktatását.
12. Jelentse és kérjen azonnali beavatkozást minden váratlan vagy súlyos káros hatás esetén.
Tájékoztassa az egészségügyi szolgáltatót vagy a gyógyszerészt a beteg állapotában bekövetkezett minden jelentős változásról vagy bármely olyan mellékhatásról, amely orvosi ellátást igényel.
Az ápolói kötelezettségek betartásával az ápolók döntő szerepet játszanak a mefenaminsav biztonságos és hatékony alkalmazásának biztosításában a betegek fájdalomcsillapításában, miközben előmozdítják a betegek biztonságát és az optimális fájdalomcsillapítást.