Egészség és a Betegség
A Pap-kenet teszt egy olyan szűrési eljárás, amelyet a méhnyak potenciálisan rákos vagy rákos sejtjeinek kimutatására használnak. Úgy hajtják végre, hogy sejteket gyűjtenek a méhnyakból, a méh alsó, keskeny végéből, amely a hüvelyhez kapcsolódik. Ezeket a sejteket azután mikroszkóp alatt megvizsgálják bármilyen rendellenességre.
A Pap-kenet vizsgálat célja:
- A méhnyakrák korai felismerése: A Pap-kenetek elsősorban a méhnyakrák korai stádiumban történő kimutatására szolgálnak, amikor az nagyon gyógyítható. A rendszeres szűrés lehetővé teszi a rákmegelőző állapotok időben történő azonosítását és kezelését, megelőzve az invazív méhnyakrák kialakulását.
- Abnormális sejtek azonosítása: A teszt képes kimutatni a méhnyaksejtek kóros elváltozásait, jelezve a cervicalis intraepiteliális neoplázia (CIN) néven ismert lehetséges rákmegelőző állapotokat. Ezen abnormális sejtek azonosításával az egészségügyi szakemberek megfelelő intézkedéseket tehetnek a méhnyakrák kialakulásának megelőzésére.
- HPV-szűrés: A Pap-kenet a humán papillomavírus (HPV) jelenlétét is kiszűrheti, amely egy szexuális úton terjedő fertőzés, amely szorosan összefügg a méhnyakrák kialakulásával. A HPV-teszt segíthet azonosítani azokat az egyéneket, akiknél fokozott a méhnyak-rendellenességek vagy a rák kockázata.
Mikor javasolt a Pap-kenet vizsgálata?
A Pap-kenet-vizsgálatok gyakorisága és időzítése egyéni tényezőktől és az egészségügyi szervezetek által javasolt irányelvektől függően változhat. Általában:
- Első átvilágítás: A Pap-kenet szűrése jellemzően olyan személyek számára javasolt, akiknél a méhnyak 21 éves kortól kezdődik, vagy a szexuális életet követő 3 éven belül, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
- Rendszeres vetítések: A kezdeti szűrést követően a Pap-kenet javasolt gyakorisága változik. Sok esetben az egészségügyi szolgáltatók rendszeres szűrővizsgálatokat javasolnak 3-5 évente, ha az eredmények folyamatosan normálisak.
- További tényezők: Bizonyos tényezők, mint például az anamnézisben szereplő kóros Pap-kenet, legyengült immunrendszer vagy bizonyos egészségügyi állapotok, gyakoribb szűréseket tehetnek szükségessé az egészségügyi szakember által meghatározottak szerint.