A barna daganatokra jellemző, hogy a normál csontszövetet rostos kötőszövet váltja fel, és óriási, többmagvú oszteoklasztok jelenléte, amelyek a csontreszorpcióért felelős sejtek. Ezek a daganatok a test különböző csontjaiban fordulhatnak elő, de leggyakrabban az állkapcsokban, a hosszú csontokban, a bordákban és a medencében találhatók.
Klinikailag a barna daganatok lokalizált csontfájdalommal, duzzanattal és érzékenységgel nyilvánulhatnak meg. Súlyos esetekben csontdeformitásokat, töréseket és kóros töréseket okozhatnak.
A barna daganatokat általában klinikai jellemzők, radiológiai leletek és laboratóriumi vizsgálatok alapján diagnosztizálják. A röntgensugarak és más képalkotó technikák, mint például a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) feltárhatják a cisztás vagy expanzilis megjelenésű lítikus csontléziók jelenlétét. Laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, beleértve a szérum kalcium- és PTH-szintet, hogy megerősítsék a mögöttes hyperparathyreosisot.
A barna daganatok kezelése magában foglalja a mögöttes hyperparathyreosis kezelését. Az elsődleges kezelés a túlműködő mellékpajzsmirigy vagy mirigyek műtéti eltávolítása, amely általában a barna daganatok megszűnéséhez vagy javulásához vezet. Egyes esetekben gyógyszereket írhatnak fel a kalciumszint csökkentésére és a csontfelszívódás gátlására.
Ha a barna daganatok jelentős tüneteket vagy szövődményeket, például csontdeformitást vagy törést okoznak, további kezelésekre lehet szükség. Ezek magukban foglalhatnak sebészeti beavatkozásokat, például küretezést vagy csontátültetést a csontkárosodás helyreállítására.