A csillagász ultraibolya (UV) sugárzást használ a legforróbb csillagok megtalálásához. Az UV-sugárzás az elektromágneses sugárzás egy fajtája, amelynek hullámhossza rövidebb a látható fénynél, de hosszabb, mint a röntgensugárzás. A legforróbb csillagok jelentős mennyiségű UV-sugárzást bocsátanak ki, mert felszíni hőmérsékletük rendkívül magas. A csillagok által kibocsátott UV-sugárzás megfigyelésével a csillagászok megbecsülhetik a hőmérsékletüket, és azonosíthatják a legmelegebbeket.
