Egészség és a Betegség
1. Röntgen-generálás:
- A röntgenkészülék vákuumcsőben lévő elektronok gyorsításával röntgensugárzást hoz létre. A katód elektronokat bocsát ki és felgyorsul a pozitív töltésű anód célpontja felé, így nagy energiát nyernek a folyamatban.
- A célba ütközéskor az elektronok kölcsönhatásba lépnek az anód anyagának atomjaival, ami az elektronok hirtelen lelassulását okozza. Ez a gyors lassulás röntgenfotonokat generál, amelyek különböző irányokba szabadulnak fel.
2. Röntgen penetráció és abszorpció:
- A kibocsátott röntgenfotonok áthaladnak a testen, és kölcsönhatásba lépnek azokkal a szövetekkel és struktúrákkal, amelyekkel találkoznak.
- A test szöveteinek különböző sűrűsége és összetétele a röntgenfotonok különböző mértékű elnyelését és behatolását okozza. A sűrűbb szövetek, például a csontok több röntgensugárzást nyelnek el, és világosabbnak tűnnek a keletkező röntgenképen (megnövekedett radioapacitás). A kevésbé sűrű szövetek, mint a lágy szövetek, átengedik a legtöbb röntgensugárzást, ami sötétebb megjelenést eredményez a röntgenképen (fokozott radiolucencia).
- A levegővel töltött szerkezetek, mint például a tüdő, a legmagasabb radiolucenciát mutatják. Ez az elv lehetővé teszi a különböző anatómiai struktúrák megjelenítését.
3. Képrögzítés:
- Röntgenkép készítéséhez a testen áthaladó röntgenfotonokat detektorok segítségével rögzítik. Az orvosi és fogorvosi képalkotásban ezek a detektorok jellemzően digitális képalkotó rendszerek vagy film alapú rendszerek.
- A digitális detektorok a röntgenfotonokat elektronikus jelekké alakítják, amelyeket ezután feldolgoznak és röntgenképként jelenítenek meg a számítógép képernyőjén. A film alapú rendszerek fotófilmet használnak, amelyet röntgensugárzásnak tesznek ki, majd kémiai feldolgozás után röntgenképet készítenek.
4. Sugárdózis:
- A röntgenképalkotás során ionizáló sugárzás éri, és a túlzott expozíció káros hatással lehet az élő szövetekre.
- Ezért intézkedéseket tesznek a sugárterhelés minimalizálására, például ólomárnyékolást alkalmaznak az érzékeny területek védelmére, a röntgensugarat a megfelelő méretre állítják, és szabályozzák a röntgensugárzás időtartamát.
5. Kontrasztjavítás (röntgen kontrasztanyagok):
- Bizonyos struktúrák vagy szervek láthatóságának javítása érdekében a röntgenképalkotás során kontrasztanyagok használhatók. Ezeket a szereket a beteg befecskendezi vagy lenyeli, és szelektíven felhalmozódnak a célszövetben vagy szervben, így átlátszatlanabbnak tűnnek a röntgenképen.
A röntgensugárzás tulajdonságainak hasznosításával és a különböző paraméterek szabályozásával a röntgen képalkotó technikák értékes diagnosztikai információkat nyújtanak az orvosi és fogorvosi szakemberek számára.