A petefészkek, amelyek a méh két oldalán helyezkednek el, döntő szerepet játszanak a női reproduktív rendszerben. Íme egy áttekintés a petefészek normál szerkezetéről:
1. Cortex:
- A petefészek legkülső rétegét kéregnek nevezik, és fejlődő tüszőket tartalmaz.
- Az elsődleges tüszők, amelyek mindegyike éretlen petesejtből (petesejtekből) áll, amelyeket egyetlen granulosa sejtréteg vesz körül, és a kéregben találhatók.
- Ahogy a tüszők érnek, az elsődleges tüszőből a másodlagos tüszőbe, majd a harmadlagos tüszőkbe, amelyeket Graafi-tüszőknek is neveznek.
- A Graafi-tüszők teljesen kifejlődtek és készen állnak az ovulációra, és a menstruációs ciklus során felszabadítanak egy érett petesejtet.
2. Medulla:
- A petefészek belső része a velő, amely főként kötőszövetből, vérerekből és nyirokerekből áll.
- A velő szerkezeti támogatást és táplálást nyújt a kéregben lévő tüszőknek.
3. Hilum:
- A hilum egy bemélyedés a petefészek felszínén, ahol az erek és az idegek belépnek és kilépnek.
4. Petefészek tüszők:
- A tüszők olyan struktúrák a petefészekben, amelyek a fejlődő petéket tartalmazzák.
- Minden tüsző egy külső sejtrétegből, az úgynevezett theca externából és egy belső rétegből, az úgynevezett theca internából áll.
- A theca interna hormonokat termel, beleértve az ösztrogént is, amely kulcsszerepet játszik a menstruációs ciklus szabályozásában.
5. Corpus Luteum:
- Az ovuláció után a petefészekben megmaradt tüszősejtek a sárgatestté alakulnak át.
- A sárgatest progeszteront termel, egy olyan hormont, amely segít a méh felkészítésében a megtermékenyített petesejt beültetésére és a terhesség fenntartására.
A petefészek normál szerkezete elengedhetetlen a menstruációs ciklusban, a hormontermelésben és a szaporodásban való működéséhez. A petefészek szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenessége hatással lehet a termékenységre és az általános reproduktív egészségre.