Egészség és a Betegség
1. Életkor :A petefészekrák kockázata az életkorral növekszik, és leggyakrabban 50 év feletti nőknél diagnosztizálják.
2. Családi történelem és genetikai tényezők :Ha egy közeli családtagja (például anya, nővére vagy lánya) petefészekrákban vagy emlőrákban szenved, megnő a kockázata. Bizonyos öröklött genetikai mutációk, mint például a BRCA1 és BRCA2 gének mutációi, jelentősen megnövelhetik a petefészekrák kialakulásának kockázatát.
3. Személyes emlőrák előfordulása :A mellrákkal diagnosztizált nőknél nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata.
4. Endometriózis :Olyan állapot, amikor a méhen kívüli szövetek, különösen a petefészkekben nőnek, a petefészekrák enyhén megnövekedett kockázatával hozhatók összefüggésbe.
5. Semlegesség :Azoknál a nőknél, akik soha nem voltak terhesek, nagyobb a petefészekrák kockázata, mint a gyermeket vállaló nőknél.
6. Elhízás :A túlsúly, különösen a menopauza után, összefüggésbe hozható a petefészekrák fokozott kockázatával.
7. Bizonyos hormonpótló terápia (HRT) hosszan tartó alkalmazása :A csak ösztrogént tartalmazó HRT (progeszteron nélkül) hosszú távú alkalmazása a petefészekrák fokozott kockázatával járt, különösen azoknál a nőknél, akik több mint 10 éve alkalmazzák.
8. Talkumpor használata :Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a hintőpor hosszan tartó használata a nemi szervek területén növelheti a petefészekrák kockázatát, bár a bizonyítékok még mindig nem meggyőzőek.
9. Bizonyos foglalkozások és kitettségek :Bizonyos foglalkozások, amelyek bizonyos vegyi anyagoknak, azbesztnek vagy sugárzásnak vannak kitéve, kis mértékben növelhetik a petefészekrák kockázatát.
Fontos megjegyezni, hogy ezen kockázati tényezők közül egy vagy több nem feltétlenül jelenti azt, hogy petefészekrák alakul ki. Az ilyen kockázati tényezőkkel rendelkező nők többségében nem alakul ki a betegség. Ezzel szemben egyes nőknél, akiknél petefészekrák alakul ki, előfordulhat, hogy ezeknek az ismert kockázati tényezőknek egyike sem áll fenn.