1. Közvetlen kiterjesztése:A petefészekrák közvetlenül átterjedhet a közeli szervekre és szövetekre, beleértve a petevezetékeket, a méhet, a beleket és az omentumot (a hasi szerveket borító zsíros kötény).
2. Nyirokterjedés:A petefészekrák sejtek bejuthatnak a nyirokrendszerbe, és átterjedhetnek a medence, a has és a test más területeinek nyirokcsomóira.
3. Hematogén terjedés (véráram):A rákos sejtek bejuthatnak a véráramba és eljuthatnak távoli szervekbe, ami áttétek kialakulásához vezethet a test különböző részein, például a májban, a tüdőben, az agyban és a csontokban.
4. Transzperitoneális terjedés:A petefészekrák sejtek a peritoneális üregbe (a hason belüli térbe) ürülhetnek, és más szervek felületére telepedhetnek, ami peritoneális karcinomatózishoz vezethet. Ez folyadék felhalmozódását (ascites) és kiterjedt daganatnövekedést okozhat a hasban.
5. Transzdiafragmatikus terjedés:Előrehaladott esetekben a petefészekrák átterjedhet a rekeszizom (az izom, amely elválasztja a hasat a mellkastól) keresztül, és hatással lehet a tüdőre és a mellhártyára (a tüdő nyálkahártyájára).
A petefészekrák terjedésének mintázata és mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a rák típusát és stádiumát, az egyéni jellemzőket és az esetleges kockázati tényezők jelenlétét. A petefészekrák pontos diagnózisa és stádiumbeosztása elengedhetetlen a megfelelő kezelési megközelítés meghatározásához és a betegség hatékony kezeléséhez.