1. Jogi ügyekre :A bíróságon a bíró mondja ki a végső szót a döntések meghozatalában és az ítéletek meghozatalában a bemutatott bizonyítékok és az alkalmazandó jogszabályok alapján.
2. Üzleti tárgyalásokra :Az üzleti tárgyalások során a végső döntéshozó (pl. vezérigazgató, igazgatóság, kulcsfontosságú érdekelt felek) jogosult a javaslatok elfogadására vagy elutasítására, valamint a végső felhívás megtételére.
3. Kormányzati döntéshozatalnak :A kormányzati és politikai folyamatokban a döntéshozatali jogkör az elnököt, a miniszterelnököt vagy az illetékes döntéshozó testületeket illeti meg, akik kimondják a végső szót a politikákról és intézkedésekről.
4. Tudományos és orvosi területekben :A tudományos kutatásban vagy az orvosi döntéshozatalban a vezető kutató, a vezető kutató vagy a szakképzett egészségügyi szakemberek mondhatják ki a végső szót a szakértelmükre alapozott cselekvési irány meghatározásában.
5. Művészi törekvéseket :Az olyan művészeti tevékenységekben, mint a filmkészítés vagy a zenei produkció, általában a rendező vagy az elsődleges művész mondja ki a végső szót a kreatív kérdésekben, beleértve a vágást, a szereposztást és a művészi irányítást.
6. Sport és atlétikat :A sportágban a játékvezetők, játékvezetők vagy hivatalos személyek mondják ki a végső szót a büntetésekről, a szabályértelmezésekről és a versenyek kimenetelének meghatározásáról.
7. A kapcsolat számítnak :Személyes kapcsolatokban és családi ügyekben a döntési jogkör változhat a kulturális normák és a személyes dinamika alapján, de végső soron az egyéni autonómia jelentős szerepet játszik abban, hogy ki mondja ki az utolsó szót.
8. Szervezeti vezetésnek :A szervezetekben és a munkahelyeken a végső döntéshozatali jogkör jellemzően a vezérigazgatót, a legfelsőbb vezetőket vagy az igazgatóságot illeti meg.
Fontos megjegyezni, hogy az „utolsó szó” fogalma lehet kontextusfüggő, és változhat az adott körülményektől, hatalmi struktúráktól és az érintett illetékes hatóságoktól függően.