Mielinizáció nélkül az elektromos jeleknek lassabban kellene haladniuk az axon mentén, és ez korlátozná az agy és az idegrendszer más részei általi információfeldolgozás sebességét. Emellett a mielinizáció segít megvédeni az axonokat a károsodástól, és szerepet játszik az új neuronok kialakulásában is.
Íme néhány a mielinizáció konkrét előnyei:
* Az elektromos jelek megnövelt sebessége: A mielinizáció lehetővé teszi, hogy az elektromos jelek akár 200 méter/másodperc sebességgel haladjanak az axonok mentén, ami sokkal gyorsabb, mint a myelinizálatlan axonok jeleinek sebessége. Ez a sebességnövekedés elengedhetetlen a neuronok közötti hatékony kommunikációhoz, mivel gyorsabb információfeldolgozást tesz lehetővé.
* Axonok védelme: A mielinizáció segít megvédeni az axonokat a károsodástól azáltal, hogy fizikai akadályt képez az axon és a környező környezet között. Ez a védelem azért fontos, mert az axonok károsodása az idegrendszer működésének elvesztéséhez vezethet.
* Szerep az idegsejtek fejlődésében: A mielinizáció elengedhetetlen az új neuronok fejlődéséhez, mivel ez biztosítja azt a támogatást, amely lehetővé teszi a neuronok növekedését és érését. Ezenkívül a mielinizáció segíti a neuronok közötti kapcsolatok kialakítását, ami szükséges a funkcionális idegi áramkörök kialakulásához.
A mielinizáció egy összetett folyamat, amely többféle sejttípus és jelátviteli útvonal kölcsönhatását foglalja magában. Az embrionális fejlődés során kezdődik, és a serdülőkorig tart. Egyes esetekben a myelinizáció még felnőttkorban is folytatódhat.
A mielinizáció megzavarása számos neurológiai rendellenességhez vezethet, beleértve a sclerosis multiplexet, a Guillain-Barré-szindrómát és az adrenoleukodystrophiát. Ezeket a rendellenességeket az idegimpulzusok lelassulása jellemzi, ami számos tünethez vezethet, mint például izomgyengeség, zsibbadás, bizsergés és fájdalom.