A myofibrill atrófia különböző tényezők miatt fordulhat elő, többek között:
1. Öregedés: A természetes öregedési folyamat részeként az izomtömeg és -erő fokozatos csökkenése, az úgynevezett szarkopénia. A myofibrill atrófia hozzájárul ehhez az életkorral összefüggő izomcsökkenéshez.
2. Inaktivitás: A hosszan tartó inaktivitás, mint például az ágynyugalom vagy az immobilizálás, izomsorvadáshoz vezethet. Ha az izmokat nem használják rendszeresen, csökkentett stimulációt kapnak a fehérjeszintézishez, ami a miofibrillumok lebomlásához vezet.
3. Denerváció: Az izmokat ellátó idegek károsodása (denerváció) myofibrillus atrófiát okozhat. Megfelelő idegi jelek hiányában az izmok elveszítik összehúzódási képességüket és megtartják tömegüket.
4. Alultápláltság: Az elégtelen fehérjebevitel vagy tápanyaghiány ronthatja az izomfehérje szintézist, és miofibrillumotrófiához vezethet.
5. Krónikus betegségek: Bizonyos krónikus betegségek, mint például a rák, a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség, izomsorvadást és -sorvadást okozhatnak a betegség szisztémás hatásainak részeként.
6. Kachexia: A cachexia súlyos fogyással és izomsorvadással jellemezhető állapot, amely gyakran krónikus betegségekkel vagy olyan állapotokkal jár, mint a rák, az AIDS és a szívelégtelenség.
7. Szarkopénia: A szarkopénia a vázizomzat tömegének és erejének korral járó vesztesége, elsősorban myofibrill atrófiával.
A myofibrill atrófiának különféle következményei lehetnek, beleértve az izomműködés csökkenését, a mobilitás csökkenését és az esések fokozott kockázatát. Az általános fizikai teljesítményt és az életminőséget is befolyásolhatja.
A myofibrill atrófia kezelési és megelőzési stratégiái általában rendszeres testmozgást, megfelelő táplálkozást és az izomvesztést okozó alapbetegségek kezelését foglalják magukban.