Egészség és a Betegség
A tüdő csomóit számos tényező okozhatja, beleértve a dohányzást, az azbesztnek való kitettséget és bizonyos egészségügyi állapotokat. Vannak, akiknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki tüdőcsomók, mint másokon, beleértve a 65 év felettieket, azokat, akiknek családjában előfordult tüdőrák, és akik dohányoznak.
A tüdőcsomókat gyakran véletlenül, rutin mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálatok során találják meg. A legtöbb esetben a tüdőcsomók jóindulatúak, és nem igényelnek kezelést. Néhány tüdőcsomó azonban rosszindulatú lehet, és további vizsgálatot vagy kezelést igényelhet.
A tüdőcsomó értékelésének első lépése annak meghatározása, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e. Ez általában a páciens kórtörténetének áttekintésével, fizikális vizsgálat elvégzésével és képalkotó vizsgálatok elrendelésével történik. A képalkotó vizsgálatok, például a CT- és PET-vizsgálatok segíthetnek meghatározni a csomó méretét, alakját és elhelyezkedését, és segíthetnek a tüdőcsomók egyéb okainak kizárásában is.
Ha feltételezhető, hogy egy tüdőcsomó rosszindulatú, további vizsgálatokra lehet szükség. Ez magában foglalhat egy biopsziát, amelyben a csomó egy kis mintáját eltávolítják, és mikroszkóp alatt megvizsgálják. A biopszia segíthet a tüdőrák diagnózisának megerősítésében, és segíthet a rák stádiumának meghatározásában is.
A tüdőcsomók kezelése a csomó típusától és a rák stádiumától függ. A jóindulatú tüdőcsomók nem igényelnek kezelést, míg a rosszindulatú tüdőcsomók műtétet, kemoterápiát, sugárterápiát vagy egyéb kezelést igényelhetnek.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden tüdőcsomó rákos. Valójában a tüdőcsomók többsége jóindulatú. Fontos azonban, hogy orvoshoz forduljon, ha bármilyen aggálya van a tüdőcsomóval kapcsolatban.