A PKD a leggyakoribb örökletes vesebetegség, amely világszerte 500 emberből körülbelül 1-et érint. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél, és jellemzően felnőttkorban alakul ki.
A PKD-nek két fő típusa van:
* Autoszomális domináns PKD (ADPKD) a PKD leggyakoribb típusa, amely az esetek körülbelül 90%-át teszi ki. Az ADPKD-t a PKD1 vagy PKD2 gén mutációja okozza.
* Autoszomális recesszív PKD (ARPKD) a PKD kevésbé gyakori típusa, az esetek körülbelül 10%-át teszi ki. Az ARPKD-t a PKHD1 gén mutációja okozza.
A PKD tünetei
A PKD számos tünetet okozhat, beleértve:
* Magas vérnyomás
* Hátfájás
* Vese fájdalom
* Húgyúti fertőzések
* Vese kövek
* Vérszegénység
* Fáradtság
* Hányinger és hányás
* Fogyás
PKD diagnózisa
A PKD-t az egyén tünetei, a családtörténet és a képalkotó tesztek alapján diagnosztizálják. A PKD diagnosztizálására használható képalkotó tesztek a következők:
* Ultrahangok
* CT-vizsgálatok
* MRI-k
PKD kezelése
A PKD nem gyógyítható, de a kezelés segíthet lelassítani a betegség progresszióját és kezelni a tüneteket. A PKD kezelési lehetőségei a következők:
* Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
* A vesekő kialakulásának kockázatát csökkentő gyógyszerek
* Étrendi változtatások
* Gyakorlat
* Dialízis
* Veseátültetés
PKD prognózisa
A PKD prognózisa a betegség súlyosságától és az egyén általános egészségi állapotától függően változik. A legtöbb PKD-s ember teljes és aktív életet él. Egyes PKD-s betegeknél azonban végül veseelégtelenség alakulhat ki, és dialízisre vagy veseátültetésre van szükség.