1. Alacsony glomeruláris szűrési sebesség (GFR): A cirrhosis a GFR csökkenéséhez vezet, ami az a sebesség, amellyel a vért a vesék szűrik. Ez a máj ereiben megnövekedett nyomás miatt következik be (portális hipertónia), ami rontja a vesék véráramlását. A csökkent GFR kevesebb vizelettermelést eredményez.
2. Hipoalbuminémia: A cirrózis a máj albumintermelésének csökkenését okozza. Az alacsony albuminszint a vér ozmotikus nyomásának csökkenéséhez vezet, ami folyadékretenciót (ödémát) és csökkent vizeletkibocsátást eredményezhet.
3. Ascites kialakulása: A cirrhosis gyakran folyadék felhalmozódásához vezet a peritoneális üregben (ascites). Ez a folyadék felhalmozódása tovább csökkentheti a GFR-t és csökkentheti a vizelettermelést.
4. Emelkedett antidiuretikus hormon (ADH) szint: A cirrózissal összefüggő folyadékvesztésre és alacsony vérnyomásra válaszul a szervezet ADH-t, más néven vazopresszint bocsát ki. Az ADH a vesékre hat, és fokozza a víz visszaszívását, ami a vizeletkibocsátás csökkenéséhez vezet.
5. Nátrium-visszatartás: A cirrózis megzavarhatja a szervezet nátrium-egyensúlyát, ami a nátrium és a víz visszatartását okozhatja. Ez a folyadékvisszatartás hozzájárul az ascites kialakulásához és tovább csökkenti a vizeletkibocsátást.
6. Veseérszűkület: A cirrhosisban előforduló bizonyos anyagok, például az endotelin-1 megnövekedett szintje a vese ereinek összehúzódását okozhatja. Ez az érszűkület csökkenti a vesék véráramlását, rontja működésüket és csökkenti a vizelettermelést.
7. Gyógyszerek: A cirrhosis kezelésére használt egyes gyógyszerek, például a vízhajtók és a béta-blokkolók, mellékhatásként szintén hozzájárulhatnak a vizeletkibocsátás csökkenéséhez.
E tényezők kombinációja csökkent vizeletkibocsátáshoz vezet cirrózisban szenvedő betegeknél, ami hozzájárulhat a folyadékretencióhoz, az elektrolit-egyensúly felborulásához és a betegség egyéb szövődményeihez.