1. Hőállóság: Az azbesztszálak természetesen hőállóak, így ideálisak épületek és ipari létesítmények szigetelésére. Ez az ingatlan tűzvédelmet és energiahatékonyságot biztosított.
2. Tartósság és szilárdság: Az azbeszt erősségéről és tartósságáról ismert. Rostjai erősek és ellenállnak a kopásnak, a szakadásnak és a vegyszereknek. Ez hasznossá tette építőanyagok, például tetőfedő, padlóburkolatok és burkolatok gyártásához.
3. Elektromos szigetelés: Az azbesztszálak nem vezetőképesek, és általában elektromos szigetelőként használták vezetékekben, kapcsolótáblákban és elektromos panelekben.
4. Hangelnyelés: Az azbeszt hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így alkalmas színházakban, előadótermekben és más hangérzékeny helyiségekben való használatra.
5. Textil alkalmazások: Lángálló jellege miatt az azbesztet textíliák, például tűzálló ruhák, kesztyűk és függönyök gyártásához használták.
6. Súrlódási ellenállás: Azbesztszálakat adtak a járművek fékbetétjéhez és tengelykapcsoló-burkolatához, hogy javítsák a teljesítményt és a tartósságot.
7. Azbesztcement termékek: Az azbesztet cementtel kombinálták, hogy könnyű és tartós építőanyagokat, például hullámos tetőfedő lemezeket, csöveket és cserepeket hozzanak létre.
8. Díszítő alkalmazások: Az azbeszt bizonyos típusait, például a krizotilt, dekorációs célokra használták. Selymes textúrája miatt a krizotil megtalálható dekorfestékekben, faltextúrákban és bevonatokban.
9. Költséghatékonyság: Egészségügyi veszélyeinek felfedezése előtt az azbeszt viszonylag alacsony költségű anyagnak számított, így gazdaságilag előnyös volt a különböző iparágak számára.
Fontos megjegyezni, hogy míg az azbesztet széles körben használták a múltban, használata jelentősen visszaesett, mivel a jól megalapozott bizonyítékok különféle egészségügyi kockázatokhoz kapcsolják, beleértve a tüdőrákot, azbesztózist és más légúti betegségeket. Sok országban az azbeszt használata szigorúan szabályozott vagy teljesen betiltott veszélyes természete miatt.