Egészség és a Betegség
1. Gőzdesztilláció:
- Ez a legáltalánosabb módszer az illóolajok kinyerésére.
- Gőzdesztillációnál a gőzt átvezetik a növényi anyagon, amitől az illóolajok elpárolognak.
- Ezután a gőz és az illóolaj gőzei visszacsapódnak folyadékká, és az illóolajat elválasztják a víztől.
2. Hidrodesztilláció:
- A vízgőzdesztillációhoz hasonlóan a hidrodesztilláció során a növényi anyagot vízben forralják.
- A forrásban lévő vízből keletkező gőz szállítja az illóolajokat, amelyeket aztán lecsapolnak és összegyűjtenek.
- Ez a módszer különösen alkalmas olyan növényekre, amelyek kényesek vagy hőérzékeny összetevőket tartalmaznak.
3. Prés vagy hideg sajtolás:
- Ezt a módszert főként citrusfélék, például citrom, narancs és grapefruit esetében alkalmazzák.
- Az illóolajokat a gyümölcs héjának vagy héjának mechanikus préselésével vonják ki hő felhasználása nélkül.
- A hideg sajtolás megőrzi a citrus illóolajok finom illat- és ízvegyületeit.
4. Oldószeres extrakció:
- Az oldószeres extrakció során oldószert, például alkoholt vagy hexánt használnak az illóolajok feloldására a növényi anyagból.
- Az elegyet ezután felmelegítjük, hogy az oldószer elpárologjon, és hátrahagyva a koncentrált illóolajat.
- Ez a módszer olyan növényekre alkalmas, amelyek nem alkalmasak gőzdesztillációra vagy hidegsajtolásra.
5. Szuperkritikus folyadék extrakció (SFE):
- Az SFE szuperkritikus állapotban (magas nyomáson és hőmérsékleten) szén-dioxidot használ fel illóolajok kinyerésére a növényekből.
- A szuperkritikus szén-dioxid oldószerként működik, feloldja az illóolajokat, és nem illékony növényi vegyületeket hagy maga után.
- Az SFE kiváló minőségű illóolajokat állít elő minimális hőbomlás mellett.
Kivonás után az illóolajokat tovább dolgozzák fel, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket, a nedvességet és a nem kívánt vegyületeket. Ez magában foglalhat szűrést, centrifugálást és tisztítási technikákat. A kapott illóolajokat ezután palackozzák, és sötét, hűvös körülmények között tárolják minőségük és hatásuk megőrzése érdekében.