1. Orvostörténet és fizikális vizsgálat:
- Az egészségügyi szolgáltató információkat gyűjt az egyén kórtörténetéről, beleértve a fájdalmat vagy kényelmetlenséget, az érintett területen előforduló traumákat vagy sérüléseket, valamint a vonatkozó tüneteket.
- Alapos fizikális vizsgálatot végeznek az érintett csont és a környező szövetek felmérésére. Az orvos gyengéden megtapinthatja a területet, hogy megtapintsa a dudorokat vagy rendellenes képződményeket.
2. Képalkotó tanulmányok:
- Röntgensugarak:Ez a csontok megjelenítésére használt legalapvetőbb képalkotó technika. A röntgensugarak feltárhatják az osteoma jelenlétét, helyét és méretét. Az osteoma okozta csontelváltozásokat vagy károsodásokat is mutathatják.
- Számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatok:A CT-vizsgálatok részletesebb keresztmetszeti képeket biztosítanak a csontról és a környező struktúrákról. Segíthetnek felmérni az osteoma pontos méretét és helyét, valamint a közeli struktúrákhoz, például idegekhez vagy erekhez való viszonyát.
- Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálatok:Az MRI-vizsgálatok részletes képeket készíthetnek a csont körüli lágy szövetekről, ami hasznos lehet a kapcsolódó gyulladások vagy szöveti rendellenességek értékelésében.
3. Csontvizsgálatok:
- Csontvizsgálatok végezhetők a csont metabolikus aktivitásának felmérésére. Ez segíthet megkülönböztetni az osteomát más csontelváltozásoktól vagy daganatoktól.
4. Biopszia:
- Bizonyos esetekben biopsziára lehet szükség az osteoma végleges diagnosztizálásához. Ez azt jelenti, hogy kis szövetmintát vesznek az osteomából laboratóriumi mikroszkópos vizsgálat céljából.
5. Differenciáldiagnózis:
- Az egészségügyi szolgáltató mérlegelheti a hasonló tünetek vagy csontelváltozások egyéb lehetséges okait, például más típusú csontdaganatokat vagy elváltozásokat.
E diagnosztikai értékelések eredményei alapján az egészségügyi szolgáltató megállapíthatja, hogy a növekedés valóban osteoma-e, és szükség esetén megfelelő kezelési lehetőségeket javasolhat.