Hippokratész (i.e. 460 körül – i.e. 370 körül)
- Az "orvoslás atyjaként" ismert Hippokratész az etikához, a professzionalizmushoz és az orvostudományhoz való hozzájárulásáról híres. Kiemelte az orvosi gyakorlat holisztikus megközelítésének fontosságát, figyelembe véve mind a fizikai, mind az érzelmi tényezőket, valamint a megfigyelés, a prognózis és a betegellátás jelentőségét.
Galen ( 129 körül – 200/216)
- Galenus befolyásos orvos és filozófus volt, aki jelentős mértékben hozzájárult az anatómiához, fiziológiához, farmakológiához és tudományfilozófiához. Számos állat és ember boncolást végzett, elősegítve az anatómiai struktúrák megértését. Elméletei több mint ezer éven át uralták a nyugati orvoslást.
Arisztolés (Kr. e. 384–322)
- Noha Arisztotelész elsősorban nem orvosként volt ismert, biológiai és filozófiai munkái az orvostudományra is hatással voltak. Hozzájárulásai között szerepelt az állatok anatómiájának és viselkedésének leírása, valamint az élet és az egészség természetével kapcsolatos filozófiai megfontolások.
Herofilosz (i.e. 335 körül – i.e. 280 körül)
- Herophilos volt az egyik legkorábbi ismert görög anatómus, aki szisztematikusan boncolgatta az emberi holttesteket. Fontos felfedezéseket tett a neuroanatómiában, beleértve a kisagyot is, és különféle anatómiai struktúrákat írt le, beleértve a látóideg és a koszorúér artériákat.
Erasistratus (i.e. 304 körül – i.e. 250 körül)
- Erasistratus egy másik jeles görög anatómus és orvos volt. Élettani kísérleteket végzett, és jelentős megfigyeléseket végzett a keringési rendszerrel kapcsolatban, beleértve az artériák és vénák megkülönböztetését, valamint a szív szerepét a keringésben.
Ezek a görög orvosok mélyrehatóan hozzájárultak számos modern orvosi gyakorlat alapjaihoz, és jelentősen befolyásolták a nyugati orvoslás fejlődését.